Ellenzéki memóriazavar

Hiába láttuk már a félőrült Jakab Pétert együtt balhézni a szocikkal vagy Vona Gábort mentegetőzni a Spinoza házban, Mirkóczki Ádámot pedig arról hadoválni, hogy a bakancsos kisnyilasok a cukisodás előtt verték át a közt, a mostani az igazi arcuk,

még mindig borzongató az a kedélyes közösködés, ami a baloldal és a nemrég még holokauszt-emlékműveket gyalázók között zajlik

– hangsúlyozza a cikk szerzője.

Rónai Sándor DK-s európai parlamenti képviselő ügyetlenül leplezi le az ellenzéki „szedett-vedett bagázst”, amikor azzal érvel, hogy a Jobbikkal közösen „visszaszereztük falvainkat és városainkat a Fidesztől”, hiszen az összefogósdit pusztán azzal indokolják,  hogy „amit Orbán csinál, az nem jó”.

A sok, elveiben különböző párt egyetlen közös pontja, hogy elutasítják a Fideszt, ezt jól példázza, hogy Fekete-Győr András pár éve még ezt mondta:

„Nem tudom, hogy Gyurcsány Ferenc mi az istent keres még a politikában. Igazán eltakarodhatna a közéletből.”

Kacsoh Dániel emlékeztet, a globalista ifjú gyorsan behódolt a bukott kormányfőnek, az önkormányzati választáson pedig kiderült, egyes helyeken sajnos nyerő recept az önfeladás.

A pár évvel ezelőtti nyilatkozatok mit sem számítanak a kormányt hiteltelenséggel és elvtelenséggel meg persze sok minden mással vádoló politikuspalántáknak, legyen szó a Momentumról, a Jobbikról vagy a gyurcsányizmussal szemben létrejött LMP-ről.

Karácsony Gergely szintén előszeretettel gyakorolja a felejtés művészetét, ígéreteit ugyanis nem sikerül betartani:

félig-meddig megakadályozott egy kórházépítést, nemet mondott díjnyertes múzeumokra, ellenben igent a korábban kárhoztatott atlétikai csarnokra, vagyis egy stadionra. 

Az adóemelések, a tizenharmadik havi bérek elvonása Karácsony önkormányzati pozícióba került cimboráinak körében afféle divat lett szerte az országban, azonban ne legyenek kétségeink:

az ellenzékiek bármennyire utálják egymást, akárhány intézkedést baltáznak el, s akárhányszor lépnek egymás tyúkszemére a közpénzek körül ólálkodva, 2022-ben is össze fognak állni. Megérezték a hatalom ízét. 

Kacsoh Dániel írását azzal zárja: az ellenzéki vérhányások és balhék közepette a gazdaság megbízhatóan dübörög, a bérek, illetve a különböző juttatások pedig folyamatosan nőnek, vagyis

Magyarország jobban teljesít és alighanem ez a legfontosabb. 

A teljes cikk a itt olvasható. 

Kiemelt kép forrása: MTI/Kovács Attila