A minap megjelent könyv nem egy átfogó elemzés, nem kívánja az elmúlt kilenc év politikai történéseit végig venni és értékelni. Nem foglalkozik pártpolitikai és hatalompolitikai kérdésekkel, pedig önmagában is igen izgalmas a hatalom megszerzésének és immár harmadik kétharmados választási győzelemnek, azaz kilenc év hatalom-megtartásnak a titka.

Arra vállalkozott a szerző, hogy a kormányzati cselekvés mögött meghúzódó gondolatot megértse, olvasóinak is továbbadja és az abból fakadó döntések közötti összefüggéseket megláttassa.

Giró-Szász szerint abból az alapgondolatból indult ki az orbáni okfejtés, hogy a nyolc év szocialista-liberális (2002-2010) kormányzás olyan mély válságba sodorta az országot, hogy nem a régi, zsákutcás neoliberális állam helyreállításán kell fáradozni 2010 után, hanem egy teljesen új alapra kell az egész államstruktúrát helyezni. Új gazdaságpolitikai és társadalompolitikai szervezőelvet kell kiépíteni.

A gazdaságban megszünteti a kiszolgáltatottságot, konszolidálja a költségvetést, csökkenti az államadósságot, stabilizálja a nyugdíjrendszert, visszaszerzi a stratégiai nemzeti vagyont, nemzeti tőkét támogat, közben fehéríti a gazdaságot, csökkenti a bürokráciát, fejleszti az infrastruktúrát, csökkenti a munkát terhelő járulékokat.

hirdetés

Társadalomról alkotott képében a középosztály áll a középpontban, melynek folyamatos megerősítésén fáradozik, mely alulról nyitott, munkabarát adórendszerrel támogatott. Életpályamodellekben tervezett béremelések folynak, mely növeli a belső fogyasztást, mely serkenti a hazai gazdaságot és ezáltal több adó folyik be a központi költségvetésbe. Nem megszorítással és a lakosság folyamatos megsarcolásával keveredtünk ki a válságból.

Meghirdette, hogy tíz éven belül felszámolja hazánkban a mélyszegénységet, mely minden eddigi történelmi korszakunkban jelen volt. Ezért alulról nyitott a középosztály, hogy felzárkózzanak a mélyszegénységben élők, ezért mindenkit be kell vonni a munka világába, azokat is és azok gyerekeit is, akik a szocialista nagyüzemek kárvallottjai voltak.

A másik nagyon tudatosan támogatott társadalmi csoport a legkisebb sejt, a család, amelyet otthonteremtéssel, családbarát adózással, babaváró hitellel, nagyszülői GYED-del és számos intézkedéssel támogat és ösztönöz. A kormány minden segítséget meg kíván adni a fiatal pároknak, hogy az általuk vállalt gyermekek megszülethessenek és az a célja, hogy egy többgyermekes család ne éljen rosszabb anyagi helyzetben, mint azok, akik tudatosan nem vállalnak gyereket.

Orbán tudatos család- és nemzetpolitikáját modellértékűnek tartják a konzervatív kormányok, a Kárpát-medencei összmagyarságért tett intézkedéseit legádázabb ellenfelei is elismerik.

Legszorosabb szövetségeseink a köztes-európai országok, a V4-ek, akiket a múlt században a nagyhatalmaknak sikerült egymás ellen uszítaniuk. Ezt a politikát teljesen félretéve baráti jobbot és gesztusokat nyújt folyamatosan a magyar kormány szomszédaink irányába. Utolsó fejezete a könyvnek nagyobb távlatokba tekintve értelmezi Közép-Európa helyét a nemzetek Európájában.

Lassan kilenc év rálátással Orbán intézkedés-sorozata egy koherens egésszé állt össze, minden fontos döntés szem a láncban.

„Minden kormányzati program mögött kimondva-kimondatlanul megtalálható a döntéshozók meggyőződése arról, hogy mi jó és mi nem Magyarországnak. Mire van szükségünk ahhoz, hogy ne csak jobban éljünk, többen legyünk, hanem szebben is éljünk? Mi teszi bennünket versenyképesebbé, egy emelkedő nemzet tagjaivá?” – írja ajánlójában Balog Zoltán.

A szerző töredelmesen bevallja, hogy nagymamai, életre szóló tanács inspirálta a könyv megírásakor:

„miközben kimászol a gödörből, mindig gondold át, hogy miért kerültél bele és soha ne felejtsd el, hogy ki lökött bele”!

A szerző nem kevesebbet állít, mint azt, hogy Orbán megértette, hogy miért került hazánk 2010 előtt gödörbe és nem felejti el, hogy kik lökték Magyarországot oda.

A könyv minden oldala egy-egy újabb és újabb aha-élmény, mindenkinek, e jelenlegi kormány barátainak és ellenségeinek egyaránt jó szívvel ajánlható munka.

„A politika nem csak intellektuális kérdés, tehát nem csak gondolat kell hozzá, hanem a politikához kell határozottság és erő. Ennek a kettőnek az együttese, kiegészítve a gondolattal, ami életre hívta ezt, ez a siker titka.” – fogalmazta meg Giró-Szász András G. Fodor Gábor Nyolcas című műsorában.

***

Giró-Szász András magyar politológus, történész. 2011-2014 között kormányszóvivő, 2014-2015 a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, 2015-2018 a miniszterelnök belpolitikai főtanácsadója, A spanyol út Európába, 2002, Ígéretek sodrásában, 2003, Egy sikeres néppárt, 2003, Elzálogosított jövő, 2004, Kettős látás, 2006 című könyvek szerzője, öt gyermek édesapja. 

Fotó, életrajz: Wikipedia