50 ok, amiért szeretem a karácsonyt

1. A családdal eltöltött napokért.
2. Az éjféli misén elhangzó dalokért. (És a vacogásért, amíg a templomig elsétálunk.)
3. Az izgatott várakozásért, hogy a másik mit szól a tőlem kapott ajándékhoz.
4. A mamám készítette madártejért.
5. A két ünnep közötti végtelen – és általában sértődésbe torkolló – Ki nevet a végén? partikért.
6. Anyukám szemének csillogásáért, amikor a sötét szobában csak a karácsonyfa fényei világítanak.
7. Hogy Szenteste a ropogó kandalló előtt aludhatok el.
8. A fenyő illatáért.
9. A fantasztikus ünnepi lakomákért.
10. A barátokért, akik egész évben mellettünk álltak.
11. A meggyújtott négy gyertyáért.
12. A karácsony reggeli pizsipartyért.
13. Az őszinte öröm kirajzolódásáért az arcokon.
14. A másik nagymama örömkönnyeiért, amikor a négy unokájával énekel a fa alatt.
15. A soha véget nem érő karácsonyi fotózkodásokért.
16. A ráérős olvasásokért.
17. A tartalmas beszélgetésekért.
18. A reményért, hogy ebben a pár napban minden megtörténhet.
19. A karácsonyi filmekért.
20. Azokért az ételekért, amiket csak karácsonykor eszünk.
21. A megnyugvásért.
22. A csillagszóró illatáért.
23. A meghittségért.
24. Az ajándékokért.
25. A sok-sok nevetésért.
26. Azért, ha olyan helyre megyünk vendégségbe, ahol igazából otthon érzem magad.
27. A barátokért, akikkel együtt vacsorázunk.
28. A kisgyerekekért a családban/baráti körben, akiknek ez az egész a varázslatról szól.
29. Az éjféli miséért.
30. A havas tájért.
31. Az érzésért, hogy ennek a boldogságnak sosem lehet vége, és velünk, akik együtt ünnepelünk, semmi rossz nem történhet.
32. A csilingelő egymásnak koccanó borospoharakért.
33. A féltve őrzött karácsonyfadíszekért.
34. Az együtt főzés élményéért.
35. A halászléért.
36. Az Apával való karácsonyfa-állításért, amit aztán Anyával díszítünk.
37. A „nembíroktöbbetenni” érzésért és a fogadalomért, hogy több bejglit idén már nem eszek. (Persze, hogy eszek.)
38. A kedves gesztusért, amire nem számítottam.
39. Az összes illatért.
40. A személyes vagy kézzel készített ajándékokért.
41. A Tesómtól kapott kézzel írt üzenetekért.
42. A képeslapért, amit az unokanővérem küld Washingtonból.
43. Az érzelmek kavalkádjáért.
44. A sokáig ébren maradásért.
45. A téli sétákért a Duna-parton.
46. Az egész napos csinos ruhában való létezésért.
47. A valakihez való odabújásért.
48. A reményért, hogy ezt a szeretetet meg tudjuk őrizni jövő karácsonyig.
49. A kézzel faragott betlehemért.
50. És végül azért, mert Jézus megszületett közénk.

Maurer Fruzsina