Európa hozzájárulása az emberi testvériségről szóló Abu-Dzabi nyilakozat megvalósításához

A témaválasztás alapja a 2019. február 4-én, Ferenc pápa és Ahmad et-Tajjeb imám által aláírt Abu-Dzabi nyilatkozat volt, amelyben a két egyházi vezető határozottan elutasítja az Isten nevében elkövetett erőszakot, annak bármiféle igazolását, valamint fontos és kötelező érvényű megállapításokat is tesz az iszlámra és annak bizonyos értelmezéseire vonatkozóan.

Az előadók, Hölvényi György, az EPP Frakció Vallásközi Párbeszéd Munkacsoportja, Michael A. Blume SVD, apostoli nuncius, Dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, valamint Abdulhamid Almulla, az Egyesült Arab Emirátusok budapesti nagykövete arról beszéltek, milyen okokra vezethető vissza a dokumentum megszületése, mit is tartalmaz, illetve milyen hatása van a muszlim és a keresztény közösség kapcsolatára.

Hölvényi György előadásában hangsúlyozta, hogy nem egy egyezményről vagy szerződésről van szó, hanem béketörekvésekről két egyházi vezető részéről.

A dokumentum alapja a legnagyobb közös pont a két vallásban; a szerető egyistenhit valamint a teremtett ember fogalma.

A dokumentum célja a béke megteremtése a keleti és a nyugati világ között, támaszkodva a közös pontokra, anélkül, hogy csökkentenénk a két vallás közötti alapvető különbségeket.

A politikus felhívta a jelenlévők figyelmét arra az érdekes tényre, hogy a legnagyobb szembenállás valójában nem a vallások között van, hanem a vallásosság és a nem vallásosság között. Vagyis az a kérdés, hogy ki van az emberi gondolkodás középpontjában: én vagy valaki más? Mindkét vallás középpontjában a teremtő Isten van.

Bármennyire is igyekszik a nyugati világ kizárni a vallást ebből a világból, nem fordulhatunk el Istentől, hiszen örök életet semmilyen szakszervezet vagy párt nem adhat nekünk, csak az Úr.

Michael A Blume SVD, apostoli nuncius arról beszélt, hogy a vallások közötti párbeszédnek folyamatosnak kell lennie, nincsen se eleje, se vége. Két történelmi példát hozott, hogy bemutassa; már korábban is megvolt a kapcsolat a két vallás között. Az egyik damaszkuszi Szent János, aki Szíriában született, muszlim környezetben, mégis keresztény egyházatya lett belőle. A másik példa Assisi Szent Ferenc, aki 800 éve az egyiptomi Malik al-Kámil szultánnál járt látogatóban. Találkozásuknak egy festmény is emléket állít, amelyen a két kiemelkedő személyiség megöleli egymást.

Nekünk, keresztényeknek kötelességünk Istennel szemben, hogy elfogadóak legyünk a többi vallással. A vallások közötti béke érdekében a nuncius felszólította a keresztényeket, hogy tanulmányozzák az Abu-Dzabi dokumentumot, és beszélgessenek róla minél több emberrel. 

Dr. Kiss-Rigó László püspök arra a tényre világított rá, hogy hatalmas előnyben vagyunk az ateistákkal szemben, hiszen kapcsolatban vagyunk a teremtett világ alkotójával. A konfliktusok kialakulásáért nem a vallások felelősek, hanem azok, akik azokat kihasználják, vagy félreértelmezik. Hozzátette: fontos, hogy kiálljunk az értékeink mellett, és ne úgy törekedjünk a békére, hogy feladjuk az elveinket.

A nyugati liberális világ igyekszik mindent és mindenkit megfosztani az értékeitől, létrehozva egy értéksemleges, értékek nélküli világot, így próbálva megteremteni a világbékét, csakúgy, mint annak idején a kommunisták az osztályegyenlőséggel.

Utolsó előadóként Abdulhamid Almulla arról beszélt, hogy milyen fontos és iránymutató ez a dokumentum mindkét vallás követői számára. Sajnálatát fejezte ki, amiért ilyen sokat kellett várni a dokumentum megszületésére.

A konferencia végén az előadók válaszoltak a közönség kérdéseire, hogy mindezek tükrében mit gondolnak a migráció kérdéséről, és arról, vajon a muszlimok szemében tényleg összemosódik-e a keresztény vallás a nyugati világ gátlástalanságaival.