A december elsején hivatalba lépő Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt elmondott felszólalásában sok témáról beszélt. Szólt a klímavédelemről, a jogállamiságról, a migrációról, az Unió külügyeiről és a bővítéspolitikáról is. Az ilyen megszólalások során nagyon nem mindegy, hogy a szónok mely témát említi elsőként, másodikként és így tovább.

Éppen ezért szembetűnő, hogy von der Leyen a kötelező gesztusok megtétele után elsők között beszélt a nyugat-balkáni bővítés fontosságáról, amely terület Várhelyi Olivérhez tartozik.

Egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy „demonstrálnunk kell nyugat-balkáni barátainknak, hogy ugyanazon a kontinensen osztozunk, ugyanazon a történelmen osztozunk és ugyanazon a kultúrán osztozunk – és ugyanaz a sorsunk is. Az ajtónk tehát nyitva áll.”

hirdetés

Von der Leyen ugyanakkor ennél is továbbment. A Bizottság elnöke ugyanis név szerint is megemlített minden biztost, pár szót mondva róluk és portfóliójukról. Itt elsőként Joseph Borell kül- és biztonságpolitikai főképviselőről beszélt, majd közvetlenül utána a finn, a magyar és a szlovén biztos neve következett. (A finn Jutta Urpilainen a nemzetközi partnerségért, a szlovén Janez Lenarcic pedig a válságkezelésért felel majd.) Egész pontosan azt mondta von der Leyen, hogy „boldog vagyok, hogy egy olyan tapasztalt diplomatát tudhatok a csapatomban, mint Josep Borell, aki Jutta Urpilainennel, Várhelyi Olivérrel és Janez Lenarcic-csal dolgozik majd együtt. Ők együtt felbecsülhetetlen munkát végeznek majd.”

Ebből az is következik, hogy von der Leyen hamarabb említette beszédében Várhelyi Olivért és a hozzá tartozó portfóliót, mint alelnökei, köztük Frans Timmermans nevét és feladatait.

Ha von der Leyen el akar szakadni a Timmermans-féle körtől, és le akar számolni az elmúlt évek szimbolikus és valóságtól elszakadt politikájával, akkor Várhelyi Olivér személyében egy felkészült, tapasztalt, erős partnerre talál. Úgy tűnik, erre már ő is rájött.