Darwin sosem állt szemben a Katolikus Egyházzal?

Darwin 1809-ben született, és egy igazi reneszánsz embert testesített meg. Kezdetben orvosnak készült, majd lelkésznek, de érdeklődésének középpontjában mégis a természet, a természettudományok álltak. Nagy kíváncsisággal vizsgálta az állatokat, a növényeket, kövületeket. 1859-ben megjelent A fajok eredete című műve, ami azóta a biológiai tudományok alapjává vált.

A darwinizmus egy olyan világnézeti rendszer, melynek lényege, hogy a természetben az élőlények egymással versengenek a fennmaradásért, így a természetes szelekció útján kizárólag a legrátermettebbek maradnak életben és örökítik tovább – legrátermettebb – génjeiket.

Ily módon a fajok egyre tökéletesebben alkalmazkodnak a környezetükhöz. Az evolúció szerint a mai fajok ennek alapján alakultak ki az egysejtűektől kezdve az emberig. Tehát az okfejtés, melyben Darwin leírta, hogy az embernek és az emberszabású majmoknak közös őse van, egy évtizedekig tartó tudományos vitát robbantott ki.

A mű már a maga korban számos kritikát kapott. Sokan eretnekségnek érezték a gondolatait, másokat az bántott, hogy az ember a majomtól származik. Ez önmagában tévhit, hiszen közös ősről beszél Darwin.


Hirdetés

Darwin és az egyház – ellene vagy mellette?

A művel és Darwin téziseivel kapcsolatos legalapvetőbb félreértés, hogy az egyházzal egy erős és kibékíthetetlen ellentétben állt. Többek között azért, mert Darwin állította, hogy a Föld sokkal régebb óta létezik, mint azt a Biblia állítja. Holott ez a hipotézis már korábban is felütötte a fejét, és a tudományos berkekben is elfogadott ténnyé vált, hogy az Ótestamentum tanításait nem szó szerint kell értelmezni. Erről korábban itt írtunk.

Az évek során pedig egyre többször álltak ki egyházi személyek az evolúció elmélet mellett, vagyis határozottan leszögezték: a kettő megfér egymás mellett. Ennek igazolására nézzünk néhány példát:

  1. XII. Pius Humani generis kezdetű enciklikájában kimondta: a katolikus tudósok elfogadható feltevésnek tekinthetik az evolúció elméletét. „…az Egyház tanítóhivatala nem tiltja,hogy a természettudomány és a szenttudomány jelenlegi állása szerint mindkét tábor szakértői megvizsgálják, és megvitassák az evolúcionizmus tanát…” – áll a dokumentumban. A pápa ugyanakkor azt is hangsúlyozza: „A katolikus hit követelése szerint ugyanis a lelket mindig közvetlenül az Isten teremti.”.
  1. 1996-ban II. János Pál pápa tette azt a történelmi jelentőségű kijelentést, amelyben elismerte az evolúciót mint tudományos tényt. Ezzel gyakorlatilag lezárta a vitákat és a bizonytalanságot.
  1. 2009-ben a Vatikánban megrendezett Biológiai evolúció – tények és elméletek című konferencián a meghívott teológusok leszámoltak az evolúciótagadókkal. Jürgen Mittelstrass filozófus hangsúlyozta: semmilyen problémája nincsen a katolikus egyháznak Darwinnal, sőt a katolikus egyház II. János Pál nyomán a katolikus egyház az evolúciót tényként ismeri el. A filozófus egy újságíró kérdésére, miszerint végül a Darwin korszakalkotó hatású könyve megjelenését követő 150 év alatt megbékélt-e az Egyház a tudóssal, azt felelte, erre nincs szükség, mivel soha nem harcoltak Darwinnal. (A hozzászólók csak abban az egy  nem meghatározó – kérdésben nem tudtak egyetérteni, vajon az evolúció folyamata előrejelezhető-e.)
  1. Ferenc pápa is elismeri az evolúciót, úgy fogalmaz: „Az ősrobbanás, amelyről manapság úgy tartják, magyarázatot ad a világ teremtésére, nem ellentétes az isteni teremtés elméletével, mivel az evolúció működésének feltétele azoknak a lényeknek a megteremtése, amelyek továbbfejlődnek.” (forrás: hvg.hu) Ferenc pápa azt is elmondja, hogy az ősrobbanás és az a felfogás, hogy a földi élet az evolúción keresztül alakult ki, egyáltalán nem összeegyeztethetetlen, ugyanis a világ keletkezésére adott tudományos magyarázatok nem zárják ki Istennek a teremtésben játszott megkérdőjelezhetetlen szerepét.

Forrás: Wikipédia, evangelikus.hu, hvg.hu

'Fel a tetejéhez' gomb