Véget vetve a kétezer éves ellenségeskedésnek
Székely János püspök konferenciát megnyitó beszédében felidézte Szent II. János Pál pápa alakját, aki a jeruzsálemi siratófalnál is imádkozott, kijelentette, hogy a zsidók „idősebb testvéreink”. Az előadó arra is emlékeztetett, hogy néhány évvel ezelőtt az ortodox rabbik világszövetsége ünnepélyes nyilatkozatot intézett főként a Katolikus Egyház felé, amelyben kifejezték, hogy
„ezt a zsidóság felé őszintén kinyújtott kezet el kell fogadni, ez a mennyei Atyánk akarata, és véget kell vetni a kétezer éves ellenségeskedésnek”.
A zsidóság nélkül a magyarok is szegényebbek lennének – utalt többek közt Czóbel Bélára, Neumann Jánosra, Radnóti Miklósra, Gábor Dénesre, Sík Sándorra, Molnár Ferencre. Hozzátette:
a nyugati kultúrának az egyik legjelentősebb gyökere a Biblia, a közös zsidó-keresztény örökség, ezen alapszik a jogrendünk, az értékrendünk, az emberi személy méltóságának tisztelete,
de ebből a gyökérből fakadtak az ingyenes iskolák, kórházak, akár még az óriási technikai és tudományos fejlődés is, ami a nyugati kultúrát életerőssé tette – mondta a KZST elnöke.
Az előadó jelezte: Európa forrása az isteni kinyilatkoztatás, amelyre a jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus mottója is utal: „Minden forrásom belőled fakad”.
Addig él a kultúránk, ameddig a Bibliához hűséges marad – szögezte le Székely János.
Erdő Péter bíboros, prímás előadásában azt mondta, hogy Robert Schumann, Alcide de Gasperi és Konrad Adenauer még természetesnek vették, hogy mindenki tudja, mit jelent Európa. A bíboros felhívta a figyelmet arra, hogy az „Európa” szót a VI–VII. század fordulóján kezdték el valamelyest szakkifejezésként használni. Abban az időben a kereszténység világnézeti, kulturális, művészeti örökségét a jelentős kolostorok, szerzetesközösségek, a püspökségek és a fokozatosan kiépülő városi és vidéki egyházak hordozták, amelynek a közös alapja a Biblia volt.
Erdő Péter kiemelte: az Újszövetség az Ószövetségnek nem helyettesítője, legfeljebb beteljesítője, mely a keresztények számára nem az Ószövetség megsemmisítése vagy helyettesítése, hanem kiteljesítése kell, hogy legyen.
A zsidóság a Tóraadás pillanatát a történelemben való lét legmagasabb szintjének tartja
– mondta el előadásában Radnóti Zoltán főrabbi, a Keresztény–Zsidó Tanács társelnöke, a Mazsihisz Rabbitestületének elnöke. A mai gyorsuló világban jelszavakra van szükség, és ez a mi esetünkben a következő: „megcselekedjük, és meghallgatjuk” (héberül: nászé ve nismá), azaz megtesszük, amit Isten mond, bármi is az, mert amit Isten mond, az igaz, és nem lehet rossz. A főrabbi aláhúzta: a tízparancsolat nem zsidó belügy, hanem az egész világ kincse, e szerint kell élni.
Karasszon István református lelkész, teológiai doktor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának tanára, a KZST tagja a Teremtés könyve 4,7 alapján kifejtette: az embert nem mentesíti a felelősségvállalás alól az eredendő bűn ténye. Luther az ember bűnösségére helyezte a hangsúlyt, Erasmus a lehetséges szabadulásra (hangsúlyozva az Atya szeretetét, aki felemeli elbukott gyermekét), de mindketten a bibliai emberkép jegyében fejtették ki álláspontjukat a vitában.
„Az ökumenikus és a vallásközi párbeszéd sansza, hogy elkezdünk beszélni az Isten előtt álló emberről. Dogmatikánk ugyan különbözhet, de
abban, ahogy az Úr előtt állunk, abban közös platformra találhatunk”
– összegezte előadásának üzenetét a református lelkész.
A protestantizmus gondolatvilága, teológiája az azt megelőző másfél ezer év kereszténységéből forrásozik. A protestantizmus ugyanakkor sokat tett a tudományos kutatás szabadságáért, a biblikus gondolkodás és életszemlélet terjesztéséért – idézte D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök előadását Jakab Béla evangélikus lelkész. Az evangélikus püspök azzal zárta felolvasott előadását, hogy
„Jézusban testvérek vagyunk, ő köt össze minket”.
Az Európa jövőjét firtató kérdésre Erdő Péter bíboros a következőképpen felelt:
a zsidó-keresztény örökség küldetést ad a hívő embernek, és Európának lennie kell, mert ezt az örökséget hordozza: Isten a történelmen keresztül üzent az emberiségnek, és feladatunk ezt az üzenetet továbbadni az emberiség javára.
Forrás: Magyar Kurír
