Haszan F. arra kérte a magyar bírót: védje meg, ne végezzék ki

Az előkészítő ülésen ismertetett vádirat szerint Haszan F. Szíriában a polgárháború idején az Iszlám Állam terrorszervezet katonája volt, egy kisebb egységet irányított, és 2015-ben részt vett egy nyilvános lefejezésben és több kivégzésben; legalább 25 ember haláláért felelős.

A cselekmények célja más államok alkotmányos társadalmi, gazdasági rendjének megváltoztatása, a Koránon alapuló törvénykezés bevezetése és a terrorszervezet hatalmának megszilárdítása volt.

A terrorszervezet tagjaként Haszan F. tevékenysége is arra irányult, hogy a helyi lakosságot a szervezet hatalmának elismerésére, az ahhoz való csatlakozásra kényszerítse, ezért készített a vádlott halállistákat, és vett részt a szisztematikus kivégzésekben az ügyészség szerint.

A tolmács közreműködésével meghallgatott Haszan F. tagadta bűnösségét, állította, hogy az Iszlám Állam „be akarta ugyan sorozni”, de inkább vállalta a börtönt, mint hogy beálljon hozzájuk. Mint mondta, soha nem bántott senkit, és a vádbeli cselekmények idején nem is volt Szíriában, még 2014-ben Törökországba menekült, onnan pedig Görögországba távozott öt gyerekével és két feleségével.

Arra a bírói kérdésre, hogy miért indult tovább Törökországból, a vádlott úgy válaszolt: „Hallottuk, hogy a világ segít, mindenki támogat, a görögök kedvesek, jók.”

A kihallgatás egy pontján Haszan F. azt mondta a bírónak, hogy magyarországi fogva tartása során bántották, meg akarják mérgezni. Kérte a bírót, védje meg, ne végezzék ki, mire a bíró tájékoztatta, hogy Magyarországon nincs halálbüntetés.

„Nem voltam ott, nem tudok róluk semmit, köpök rájuk!” – mondta a terrorszervezetre célozva a vádlott.
A tárgyaláson a bíró levetített egy pár másodperces videofelvételt, amely közelről mutatta a vádbeli, egy városka piacterén késsel végrehajtott lefejezést. A vádlott azt mondta, hogy nem ő látszik a felvételen.
A tárgyaláson kiderült, hogy a férfi Görögországból tucatnyi alkalommal repült Európa különböző városaiba, többek között Brüsszelbe.

A férfit 2018. december 30-án a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren ellenőrizték: hamis okirattal igazolta a saját és a vele lévő nő személyazonosságát, ezért a bíróság embercsempészés és más bűncselekmény miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, valamint három évre kiutasította Magyarországról; terrorizmus gyanújával, kitoloncolás során a Fővárosi Nyomozó Ügyészség márciusban vette őrizetbe.

Az előkészítő ülésen tanúként hallgatták meg a vádlott apját, aki szintén fia ártatlanságát hangoztatta. Amikor pedig a bíró idézte egy másik országban tett tanúvallomását, amely szerint fia a terrorszervezet katonája volt, az apa azt mondta, hogy ez csak a tolmács félreértése lehet. A tanú a Koránra és Isten nevére esküdött meg a tárgyaláson, hogy a fia nem volt a terrorszervezet katonája, és soha még csak ököllel sem bántott senkit.

A bíró az apának is levetítette volna a lefejezésről készült videót, de a tanú ezt azzal hárította el, hogy nem bírja az erőszakot, fél, hogy rosszul lesz.

Az ügyvédek arra hívták fel a bíró figyelmét: az eljárás során a szakértők sem állították, hogy a videofelvételen egyértelműen azonosítható a vádlott, azok a tanúk pedig, akiknek a vallomására elindult a nyomozás, jobbára csak hallomásból ismerik a vádbeli eseményeket.

A tárgyalás pénteken tanúk meghallgatásával folytatódik.