Mindszenty: Minden nép minden egyes nemzedékének újra meg újra meg kell küzdenie a hitéért

Kerényi Lajos piarista szerzetes, Hollai Ferenc, a Katolikus Iparos és Munkásifjak Országos Egyesülete volt titkára, a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola és a Palaui Köztársaságban működő Mindszenty High School vehette át idén a Mindszenty-emlékérmet az Országházban.

A Mindszenty József egykori esztergomi érsekről, hercegprímásról elnevezett elismeréseket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke adta át.

Köszöntőjében kiemelte: az ország, a Kárpát-medence és a világ magyarságának életében is lényeges a díjazottak munkássága, mindaz amit tettek, és amit tenni fognak.

Felidézte: Mindszenty József 63 évvel ezelőtt a Kossuth Rádióban elhangzott beszéde reményt adott a forradalom feszültségekkel teli, zaklatott napjaiban. Másnap azonban megjelentek a tankok Budapesten, a körúton.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke beszédet mond a Mindszenty-emlékérmek átadásán az Országház Vadásztermében 2019. november 3-án.
Fotó: MTI/Kovács Attila

 

Lezsák Sándor elmondása szerint gyakran felteszi magának a kérdést, mit mondana Mindszenty József ma, harminc évvel a rendszerváltozás után, az istentelenné váló Európában. Majd a főpapot idézte, aki szerint

minden egyénnek, minden nép minden egyes nemzedékének újra meg újra meg kell küzdenie a hitéért úgy, mint Jákobnak az Isten angyalával.

Kerényi Lajos piarista szerzetes 65 esztendei áldozatos és fáradhatatlan lelkipásztori szolgálatáért kapta meg a Mindszenty-emlékérmet.

Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivője, a Mindszenty Társaság tagja Kerényi Lajost méltatva hangsúlyozta: a második világháború idején a tatai piarista gimnázium diákjaként hívták be katonának. A frontra, majd szovjet hadifogságba került. Hazatérve 1946-ban leérettségizett, majd felvételét kérte a piarista rendbe. 1952-ben szentelték pappá.

A hatalomnak hamar szemet szúrt a fiatalokat maga köré gyűjtő, betegeket látogató, kiváló közösségszervező pap, ezért Kerényi Lajos szolgálatának első 25 évét állandó megfigyelésben, kihallgatásokban, újabb és újabb áthelyezésekben volt osztályrésze. A hatalom azonban nem érte el célját,

Kerényi Lajos a zaklatásokat jelként értékelte, igazolva látta, hogy amit tesz az fontos, és szolgálati helyein mindenhol virágzó közösségeket hozott létre.

Hollai Ferenc a munkás fiatalok között végzett fél évszázados szervező tevékenységéért, a hadifoglyok és az internáltak közötti bátor jelenlétéért vehette át az elismerést.

Az őt méltató Soós Viktor Attila, a Mindszenty Társaság tagja felidézte: Hollai Ferenc 21 évesen lett a Katolikus Iparos és Munkásifjak Országos Egyesületének titkára. Később Lénárd Ödön piarista szerzetes őt bízta meg a Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége titkos nyomdájának üzemeltetésével, nyomdagépeinek karbantartásával.

Hollai Ferencet egyházi feladatvállalásai miatt letartóztatták, az Andrássy út 60-ban megkínozták, majd 1948-ban előbb a Buda-Déli központi internálótáborba, majd a kistarcsai internálótáborba került.

A Mindszenty High Scool hét évtizedes ifjúságnevelő munkájáért, Mindszenty József emlékének ápolásáért kapta meg az elismerést.

Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára elmondta: a 241 csendes-óceáni szigetből álló Palaui Köztársaság lakossága alig több mint húszezer, legnagyobb szigetén található a magyar bíborosról elnevezett iskola.

A Mindszenty középiskolát 1949-ben alapították, és az, hogy az akkor egy éve börtönben lévő bíboros-hercegprímásról nevezték el, jelzi, hogy Mindszenty helytállása az egész világ figyelmét Magyarországra irányította.

Bencze József, Magyarország manilai nagykövete ismertette: egy amerikai jezsuita határozta el, hogy iskolát alapít Koror szigetén. Az iskolaépítés támogatói között egy névtelenséget kérő magyar is volt, és mivel az ismeretlen magyar adta a legnagyobb adományt, ő javasolhatott nevet az intézménynek. Hozzátette: az intézmény a szigetország legszínvonalasabb iskolája, melynek diákjai ismerik a magyar bíboros életét.

A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolát a szakrális zenei műveltség érdekében végzett, több mint három évtizedes iskolateremtő és ifjúságnevelő munkájáért tüntették ki.

Dabóczi Kálmán, a Mindszenty Társaság tagja az iskoláról elmondta: az 1988-ban alapított iskola a nyugat-európai, úgynevezett katedrális iskolák magyar változata, ahol a liturgikus szolgálatot végző énekesek magas színvonalú nevelésben, oktatásban, hangszeres képzésben részesülnek. Az iskola minden diákja kórusban énekel és hangszeren tanul – tette hozzá.

Az emlékérmek átadása előtt az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek emléktábláját az Országházban.

A díjat adományozó Mindszenty Társaság 2004-ben alakult, célja Mindszenty József emlékének ápolása, a volt főpap történelmi életművének megismertetése a közvéleménnyel, a bíboros teljes életútjának feltárása, továbbá boldoggá avatásának szorgalmazása.

Hollai Ferenc, a Katolikus Iparosok és Munkásifjak Országos Egyesületének volt titkára, Kerényi Lajos piarista szerzetes, díjazottak, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke, a Palaui Köztársaságban működő Mindszenty High School díját átvevő Bencze József, Magyarország manilai nagykövete, valamint Sapszon Ferenc, a díjazott Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola művészeti vezetője és Friedrich Attila, az iskola igazgatója (b-j) a Mindszenty-emlékérmek átadásán. Fotó: MTI/Kovács Attila

Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József. Zala megyei plébános volt, majd 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték.

Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. A követségen tartózkodott 1971-ig, amikor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben.

A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilikában.

Forrás: MTI – Fotó: MTI/Kovács Attila