„A keresztény jelző kötelez” – 75 éves fennállását ünnepli a hazai kereszténydemokrácia
Harrach: Bátorság kell a keresztény értékrend képviseletéhez
Az ünnepi ülés kezdetén Strommer Pál, a Magyar Piarista Diákszövetség elnöke felidézte a hazai kereszténydemokrácia történetét, párttá formálódását és állomásait, neves egyéniségeit. Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetője, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) elnöke beszédében hangsúlyozta a közös értékrend, a hagyományok fenntartását, melyben a kereszténydemokratáknak nagy szerepe volt a múltban és lesz a jövőben is.
A kereszténydemokrata politikusoknak mindig következetesen kell a keresztény értékrendet képviselni, „amely sokszor nem könnyű” – fogalmazott. Kiemelte: ma bátorság kell ahhoz, hogy az ember kimondja az igazságot és a keresztény emberképet képviselje. „A keresztény politikust ezért két oldalról támadják, balról az ateista, jobb oldalról a jószándékú, de naiv kritika”, amelynek képviselői nem tudják, hogy a keresztény elvszerűséget a politikai megvalósíthatóság keretén belül tudja képviselni a keresztény politikus.
A keresztény jelző kötelez, ennek meg kell felelni – jelentette ki.
Kövér: Az egyetemes kereszténydemokrata mondanivaló – „Isten, haza, család”
Az ünnepi eseményen Kövér László házelnök a Fidesz országos választmánya nevében barátsággal köszöntötte a kereszténydemokratákat. Kövér László úgy fogalmazott: „mindaz, ami a napjainkban az európai politikában, gazdaságban és kultúrában történik, lényegét tekintve nem egyéb, mint az identitásrombolók és identitásvédők küzdelmének a vetülete”. A házelnök hangsúlyozta: mindezek ismeretében és tapasztalatában „kellő szerénységgel, de jó szívvel” mondhatják el, hogy a kereszténydemokrata képviselőkkel együtt megalkotott és elfogadott magyar alaptörvény az „identitásvédelem legkorszerűbb közjogi eszköze”, amely biztosítja az önvédelem lehetőségét mindazon civilizációs támadásokkal szemben, amelyek Európát – és benne Magyarországot – fenyegetik az előttünk álló időkben.
„Nincs ma Európában más nemzeti alkotmány, amelynek mélyebb keresztény értékalapja, erősebb nemzeti karaktere és korszerűbb családvédelmi közösségi szemlélete lenne, mint a magyarnak” – fogalmazott Kövér László. A házelnök az egyetemes kereszténydemokrata gondolatot, a liberális politikai gondolatot és a fasiszta, illetve kommunista gondolatot összehasonlítva úgy vélte: az egyetemes kereszténydemokrata gondolat az egyedüli, amely a múlt, a jelen és jövő idődimenzióiban természetes és egymásba fonódó közösségekként értelmezi az emberi társadalmat. A kereszténydemokrata gondolatban a jelenleg élők, a már elhunytak és a még meg nem születettek olyan közösséget alkotnak, amelyet családi, hitbéli és nemzeti nyelvi-kulturális kötelékek fűznek össze, és amelynek egyensúlyát az egyéni és közösségi jogok mellett, az egyéni és közösségi kötelezettségek gyakorlása is biztosítja, valamint az a tudat, hogy saját emberi létünk és akaratunk fölött létezik egy örök teremtő erő – fejtette ki.
Hozzátette, mindezt az egyetemes kereszténydemokrata mondanivalót magyarul három szóban, „Isten, haza, család”, össze lehet foglalni. Kifejtette: az emberi értéktudat szétveréséhez a nemi, családi, nemzeti és vallási identitás szétzilálásán keresztül vezet az út, ezen az úton ugyanis szétrombolhatóak mindazon intézmények – a család, a nemzeti államok és keresztény egyházak –, amelyek az emberi önazonosság legfontosabb alkotóelemeit hivatottak erősíteni és oltalmazni. Arra figyelmeztetett: a közösséginek mondott média, az úgynevezett mesterséges intelligencia és a kvantumfölény eléréséért vívandó verseny XXI. századi világában az Istenétől, hazájától és családjától megfosztott emberekre korábban sohasem tapasztalt, „csontig ható és lélekemésztő magány” leselkedik. 
Kövér László az elmúlt hetvenöt év „súlyos próbatételek alá vetett, de talpon maradó magyar kereszténydemokrácia” történelmi eredményének, elégtételének és kárpótlásának tartotta, hogy a KDNP 2010-ben, a választók döntése értelmében alkotó részese lehetett Magyarország alkotmányozó többségének, és azóta is cselekvő részese a haza és a nemzet felemelését biztosító politikának.
Büszkék lehetnek minderre, és köszönjük mindezt önöknek az Istenben, hazában és családban hívő minden magyar ember nevében! – tette hozzá.
Isten éltesse a magyar kereszténydemokráciát – zárta beszédét.
Semjén: A KDNP az egyetlen történelmi párt, amely porondon maradt
Ma a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az egyetlen történelmi, kereszténydemokrata, keresztényszociális, és az egyetlen világnézeti párt a magyar politikai palettán – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, aki felidézte a párt 1944-es megalakítását, kiemelve, hogy az alapítóatyák ellent mondtak előbb a barna, majd a vörös diktatúrának. Rámutatott: a KDNP az egyetlen történelmi párt, amelyik a porondon maradt, és ez annak köszönhető, hogy hűségesek maradtak ahhoz a kereszténydemokrata örökséghez, amelyet az alapítóatyák lefektettek. Ez az az erkölcsi alap, amely 75 éven át megtartotta a kereszténydemokráciát Magyarországon – mutatott rá. 
Kiemelte: a KDNP ma az egyetlen kereszténydemokrata és keresztényszociális alapokon álló párt. Kifejtette ugyanakkor, hogy nem egy, hanem két koordináta-rendszer van. Az egyik, amelyik szerint a KDNP markánsan jobboldali párt, mert védi a hagyományosan konzervatív értékeket, a vallásszabadságot, az egyházak szabadságát, a nemzeti elkötelezettséget, a hagyományos családmodellt. Ennek tagadását jelenítette meg az egykori SZDSZ – mutatott rá. Ugyanakkor van egy másik koordináta rendszer is, amely a tőke-munka köré szerveződik – folytatta – kiemelve: a KDNP azt az álláspontot képviseli, hogy „sem a tőke munka nélkül, sem a munka tőke nélkül fenn nem állhat”, de a munka elsődleges a tőkével szemben, ugyanis jobban hozzátartozik az ember személyiségéhez. Eszerint a KDNP – szociális értelemben – akár mérsékelten baloldali pártként is definiálható – jegyezte meg.
A KDNP elnöke kitért arra is, hogy pártja az egyetlen világnézeti párt. Kiemelte: minden kereszténydemokrata pártnak van egy sajátos dilemmája, hogy ha következetesen hűségesek az egyház tanításához, beleértve legkiszolgáltatottabb és legjobb inkább jogfosztott kisebbségnek, a magzati korban lévőknek, vagy a házasságnak a védelmét, akkor ez sokszor nem találkozik a közízléssel, és szavazatvesztéssel jár. Két lehetőséget vázolt fel: az egyik, hogy hűségesek az egyház tanításához, de ez olyan szavazatvesztéssel jár, hogy elveszítik annak lehetőségét is, hogy kormányra kerülve, érdemben alakítsák a társadalmat, és könnyen hitbuzgalmi kongregációvá válnak. A másik – amit Nyugat-Európában látnak –, hogy a szavazatgyűjtés érdekében feladnak témákat, és egyre több engedményt tesznek. A végén azonban ott a kérdés, hogy akkor milyen alapon hívják magukat keresztény pártnak – jegyezte meg.
Azt mondta: nem akar olyan kereszténydemokráciát, amelyik feladja a kereszténydemokrata tanítást, de nem akar egy hitbuzgalmi egyesületet sem vezetni. A többség és az igazság problémájának a megoldása a Fidesz és a KDNP szövetsége – rögzítette, kiemelve: ahol a KDNP egy világnézeti párt, amelyik biztosítja a szellemi hátországot, a Fidesz pedig egy „kereszténydemokrata ihletettségű”, nagy gyűjtőpárt, amelyik biztosítja, hogy a szavazatok is meglegyenek a kormányzáshoz. Rámutatott: a Fidesz-KDNP szövetsége nemcsak a magyar, hanem az Európai Unió történetének is a legsikeresebb politikai konstrukciója, 2006 óta abszolút többség felett vannak.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese az egyházhoz való viszonyt elemezve rámutatott: az egyház társadalmi tanítása nem azonos egyetlen párt politikai programjával sem, de nem is független attól. „Mi tudatosan igyekszünk közel állni az egyház társadalmi tanításához” – fogalmazott. Azt mondta, nem azt várják, hogy az egyház álljon közel hozzájuk, hanem ők vállalják, hogy az egyház társadalmi tanítását próbálják képviselni a politika realitásai és hullámverései között.
Latorcai: A gazdaságpolitika alapja a család
Latorcai János, a KDNP országos választmányának elnöke arról beszélt, hogy az emberi életet nem lehet csak a piacgazdasági tevékenységekben való részvételre redukálni. A gazdaság és a társadalom szorosan összefüggnek egymással, de soha nem engedhető meg, hogy a gazdaság öncélúvá váljon – rögzítette. Hozzátette: a kereszténydemokrata felfogás szerint a gazdaságpolitikának biztosítani kell a gazdaság működőképességét, a fenntartható növekedést, szabályozni kell a gazdasági tevékenységet, mindezt úgy, hogy az egyházak tanításában megfogalmazott társadalmi igazságosságra és a szolidaritásra épülő politika a lehető legteljesebben megvalósuljon. Rámutatott: kereszténydemokrata felfogás szerint a gazdaságpolitika alapjának a családot kell tekinteni. 
Surján: Meg kell különböztetni a politikai kereszténységet a keresztény politikától
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke úgy fogalmazott: a 75. születésnapon előre is érdemes tekinteni. Úgy fogalmazott: a kereszténydemokrata egy szó, egy fogalom, egy politikai termék. Mint leszögezte, nagy felelősség kereszténydemokratának lenni, mert „akármilyen hibát követük el – emberből vagyunk és ez előfordul –, az rávetül a kereszténységre is”.
Meg kell különböztetni a politikai kereszténységet a keresztény politikától, mert a politikai kereszténység „voltaképpen bűn”, keresztény jelszavakkal leöntött álságos politikát jelent, amelyet mélyen elutasítanak. „Legyünk büszkék, hogy a kereszténydemokrata szó benne van a pártunk nevében, legyünk büszkék, hogy az Isten szó ott van az alkotmányban, de éljünk és a viselkedjünk ennek megfelelően” – figyelmeztetett.
Rétvári: A KDNP jóval több, mint a tagjai közössége
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt: a KDNP-s politikusok a parlamenti ülésteremben hétről hétre azokkal ülnek szemben, akiknek jogelődei, illetve szellemi elődei korábban üldözték, bebörtönözték, internálták, emigrációba kényszerítették a kereszténydemokratákat.
Mint mondta: az egyik ilyen „csapat” 1919-ig nyúlik vissza, amikor megalapították a Kommunisták Magyarországi Pártját, majd ennek jogutódjaként később a Magyar Dolgozók Pártját, a Magyar Szocialista Munkáspártot, a Magyar Szocialista Pártot és a DK-t; míg a másik csapat kisnyilas, gyűlölködő, cigány- és zsidóellenes gyökerekkel rendelkezik. Ezek a politikusok oktatnak ki minket demokráciáról, vallásszabadságról, sajtószabadságról, jogállamról – jegyezte meg a párt alelnöke.
A liberális, globális, nyílt társadalom eszméjét és a kereszténydemokrata gondolkodást összehasonlítva hangsúlyozta: míg a kereszténydemokrácia számára fontos és közösségteremtő érték az, hogy férfinak vagy nőnek születünk, hogy magyarok és keresztények vagyunk, hogy melyik településen, tájegységen élünk, ezek a liberálisok számára diszkriminációra okot adó indokok.
Kitért arra: minden diktatúrában el akarták törölni a kereszténydemokrata pártot, de nem sikerült, volt, hogy saját vezetői ásták meg a sírját, de abból is feltámadt. Szerinte ez azt jelzi, hogy a KDNP jóval több, mint a tagjai közössége: egy olyan eszmeiség letéteményese, amely minden emberi gyengeség és külső erőszak ellenére nemzedékről nemzedékre fenntartja a kereszténydemokráciát. Úgy értékelt: lehet, hogy a KDNP a legidősebb demokratikus formáció a mai magyar parlamentarizmusban, de éppen ezért számíthatnak arra, hogy 75 év múlva is lesz Magyarországon és világszerte is kereszténydemokrácia.
Veilandics Franciska: Óriási felelőssége van az IKSZ-nek
A KDNP és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) kapcsolata egy kicsit hasonlít a szülő-gyermek kapcsolathoz: az IKSZ olyan fiatal felnőttekből álló szervezet, akik egyedül is képesek boldogulni a közélet területén – de nehezebben – mondta felszólalásában a szervezet budapesti elnöke, Veilandics Franciska. „Mi, fiatalok magunk is képesek vagyunk kiállni értékeink mellett és azt megmutatni másoknak is. Néha viszont jól jön, ha tudjuk: van mögöttünk egy szülő, egy anyapárt, aki támogat és pártfogol bennünket. Egy családban mindenkinek megvan a maga szerepe, a szülők mutatják az irányt, a fiatalok pedig hozzák az új szemléletet” – magyarázta.
Az elnök szerint óriási felelőssége van az IKSZ-nek abban, hogy a gimnáziumokból, középiskolákból, szakközépiskolákból kikerülő és egyetemista fiatal felnőtteket a liberalizmus és egoizmus világában megtartsa a keresztény-konzervatív gondolkodásmód mellett. Elmondta, az IKSZ generációja és a fiatalabbak 2006-ban még nem lehetett ott a kormányellenes tüntetéseken, vagy tán nem is emlékeznek a szemkilövetőre, „aki az őszödi beszéd óta képes volt magát más hátán visszakígyózni a politika élvonalába”.
„Mi az a generáció vagyunk, akik nem tudják, milyen érzés ellenzékben lenni. Akik 2010-et követően kerültünk bele a közélet és munka világába. Most viszont Budapesten mi vagyunk az ellenzék. Most nekünk kell utcára vonulnunk és hangosan felemelnünk a szavunkat a keresztény értékek mellett” – szögezte le.
Így folytatta: „Közösen kell felállnunk azért, hogy Budapest ne jusson a nyugati országok fővárosainak sorsára, ahol az lmbtq-forradalom és a liberalizmus átjárja a mindennapokat. Meg kell mutatnunk a jelen és a jövő generációjának, hogy jövője csak akkor lesz a fővárosnak és az országnak, ha értékek, nem pedig érdekek mellett sorakozunk fel. Erre az elmúlt 75 év biztosítás számunkra arra, hogy még sok 75 éve lehet a kereszténydemokráciának Magyarországon”.
Azbej Tristan: A kereszténység jelenleg a legüldözöttebb vallás
Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára kiemelte: a magyar kormány a világon elsőként indított az üldözött keresztényeket felkaroló programot, és egyedüliként van ilyen kormányzati egység, mint az általa vezetett államtitkárság. Hozzátette: ez nem munka, nem egy feladat, hanem egy nemzeti misszió és szolgálattétel, s büszke arra, hogy Magyarország vállalta ezt a missziót. Fontos ugyanakkor, hogy a tényekből induljanak ki, az egész emberi jogi válság egyik oka, hogy a tényeket megpróbálják eltagadni. A kereszténység jelenleg a legüldözöttebb vallás a világon – jelentette ki.
Világszerte 245 millió ember szenved megkülönböztetést születésétől pusztán a keresztény hite miatt, és több mint 4100 embert gyilkoltak meg emiatt a tavalyi évben – ismertette, megjegyezve: erről nem hallani emberi jogi szervezetektől. Ezek azonban csak a regisztrált esetek, amelyek a jéghegy csúcsát jelentik – tette hozzá. Kiemelte: meg kell győzni a világot, hogy az üldözött keresztények élete is ér annyit, mint bárki másé.
Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a szociális ellátórendszer akkor tud hatékony lenni, és ott tud jól működni, ahol tekintettel vannak a helyi sajátosságokra. Kiemelte: a szociális biztonság 2010 előtt eléggé le volt egyszerűsítve, és egyenlővé tették az anyagi biztonsággal. Az emberek azonban akkor érzik magukat biztonságban, ha vannak stabil emberi kapcsolataik, mert a szociális biztonság nem csak anyagi kérdés – hangsúlyozta.
III. József Ignác Júnán, az Antióchiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája kiemelte: a Közel-Keleten a keresztények helyzete mostanra „a rosszból a még rosszabbra” fordult. Kiállt a klasszikus családmodell mellett és kijelentette: „mi ragaszkodunk a családhoz úgy, ahogy Isten teremtette”. Elismerését fejezte ki, amiért a magyarok büszkék a magyarságukra, a kereszténységükre, és megvédik Európát és a kereszténységet.
Az ünnepi ülésen levetítették A magyar kereszténydemokrácia 75 éves múltjáról készült dokumentumfilmet – amely itt is megtekinthető:
Cikkünk folyamatosan frissül!
Forrás: Vasárnap.hu – Tóth Gábor; MTI
