Orbán–Putyin találkozó: Oroszország kész az együttműködésre a keresztények támogatásában

Magyarország abban érdekelt, hogy a Nyugat és Oroszország közötti együttműködés minél inkább javuljon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután szerdán Budapesten tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón azt mondta: ha Európa nyugati és keleti fele, ha a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok jók, akkor azzal Magyarország nyer. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy hosszú évekre visszanyúlik az a gyakorlat, amely szerint minden évben tartanak egy magyar-orosz magas szintű találkozót a kétoldalú kapcsolatok állásának áttekintésére. Azóta voltak sikeresebb és kevésbé sikeres évek, volt, amikor „tyúklépésnyit”, volt, amikor „hétmérföldes csizmával” haladtak előre – mondta, hangsúlyozva, hogy az előző év az utóbbi kategóriába tartozik.

A gazdasági együttműködésről szólva kiemelte: az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése óta 2018 volt az első év, amikor a magyar-orosz kereskedelmi forgalom ismét nőtt, meghaladta a 6 milliárd dollárt. Magyarország szándéka, hogy próbáljon megegyezni oroszországi beruházásokról, tőkebefektetésekről, valamint hogy legyenek olyan exportképes termékei, amelyeket az orosz piac befogad – közölte, megjegyezve, hogy Magyarországnak már vannak húsipari, állategészségügyi, gyógyászati és gyógyszeripari beruházásai Oroszországban.

A magyar politika célja, hogy minden nagyhatalom érdekelt legyen a sikerében

A magyar-orosz politikai együttműködésre is kitért Orbán Viktor, úgy fogalmazva: egyetlen ország sem tudja megváltoztatni a „házszámát”, minden ország ott van, ahová a Jóisten teremtette, márpedig Magyarország egy Moszkva-Berlin-Isztambul háromszögben éli az életét, a magyar politika célja pedig az, hogy minden nagyhatalom érdekelt legyen a sikerében, de különösen azok, amelyek regionális szempontból döntő befolyást gyakorolnak az életére.

Ebbe illeszkedik a magyar-orosz együttműködés is, mert noha Magyarország természetesen a NATO-nak és az EU-nak is tagja, és az is marad, ez nem zárja ki bizonyos kérdésekben a politikai együttműködést Oroszországgal – közölte.

Ennek kiemelt területei között említette a keresztény közösségek védelmét szerte a világban, valamint a migrációt, ugyanis – mondta – mindkét ország ismeri az abban rejlő veszedelmeket. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: a balkáni útvonalon, Törökország és Magyarország között ma is 96 ezer migráns tartózkodik, akik észak felé mozognak, ez pedig aggodalommal tölti el és határvédelemre kényszeríti Magyarországot.

A kormányfő hozzátette: a Közel-Kelet stabilitása ügyében is van politikai együttműködés Magyarország és Oroszország között. Ha a közel-keleti térség destabilizálódik, akkor onnan növekvő számban érkeznek migránsok Európa felé, ezért Magyarország abban érdekelt, hogy a Közel-Keleten, Szíriában minél inkább katonai és politikai stabilitás legyen – mondta.

Megemlítette, hogy az együttműködés az Irakban élő kurdokra is kiterjed, mert az erbíli kurd kormányzatot Magyarország katonai kiképzéssel, katonákkal és pénzügyileg is támogatja.

A kárpátaljai magyar kisebbség diszkriminációt szenved el

Arra a felvetésre, hogy Magyarország megvétózta a NATO nagyköveteinek közös, Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát, Orbán Viktor azt felelte: a vita arról szól, hogy mit kezdjenek azzal a helyzettel, miszerint a kárpátaljai magyar kisebbség diszkriminációt szenved el és fenyegetettségben él. A magyar fél javaslata az volt, hogy ha már elfogadnak egy ilyen dokumentumot, legalább annyit érjenek el, hogy abban az ukránok vállalják a Velencei Bizottság indítványainak elfogadását – közölte, kijelentve: ha ez nincs benne a dokumentumban, Magyarország nem tudja aláírni, mert az olyan lenne, mintha feladná a kárpátaljai magyarokat megillető európai jogokat.

Reményét fejezte ki egyúttal, hogy a kárpátaljai magyarok helyzete javulni fog az új ukrán vezetéssel, amellyel törekszik egy mielőbbi érdemi tárgyalásra.

Azt is nyomatékosította: amikor Magyarország megfogalmazza az Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, nem Oroszország miatt vagy Oroszországra tekintettel teszi ezt, hanem a magyar nemzeti érdekekből kiindulva.

A Török Áramlathoz való magyar csatlakozást firtató kérdésre a miniszterelnök azt válaszolta: Magyarország nemcsak az energiabeszerzésben, hanem a tranzitországokat illetően is szeretne szuverén lenni, ezért ha Magyarországra Oroszországból csak Ukrajnán keresztül jöhet gáz, az a magyar szuverenitás szempontjából rossz. Ezért a Török Áramlat „egy preferencia, minél hamarabb tudunk hozzá csatlakozni, annál jobb” – mondta.

Értékelése szerint Magyarország ma energiaszempontból is szuverén ország, „amiről az én fiatalkoromban – ami még a kommunista időkben volt – legfeljebb álmodozni lehetett”.

A magyaroknak kötelességük segíteni a bajba jutott keresztény közösségeket

A közel-keleti keresztények védelmében Orbán Viktor kérdésre azt mondta: a magyaroknak kötelességük, hogy segítsék az országuk területén kívül is a bajba jutott keresztény közösségeket, ami egy nagyon régi tradíció. Magyarország Oroszországgal közösen egyházi épületeket állít helyre, és olyan gyárakat épít, amelyek hozzájárulhatnak a helybéliek élelmezéséhez. Magyarország ezenkívül iskolákat, kórházakat épít, falvakat állít helyre, ahová az elmenekült emberek visszatérhetnek – mondta.

Nyolc megállapodás

A sajtótájékoztató előtt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében 8 megállapodást kötött a magyar és az orosz fél. Ezek között volt magyar-orosz régióközi együttműködésről szóló komplex program, társadalombiztosításról szóló egyezmény, továbbá onkológiai, sport- és testnevelési, valamint vasúti együttműködési szándéknyilatkozat, az Eximbank és az orosz Exiar közötti viszontbiztosítási szerződés, együttműködési megállapodás Szamara megye és Győr-Moson-Sopron megye között, végül egy együttműködési megállapodás a Mol, a Lukoil és a Transznyefty között a kőolajszállítás jövőjéről.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Karmelita kolostorban 2019. október 30-án. A kormányfő mellett balról Balla János miniszterelnöki főtanácsadó, jobbról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Vlagyimir Putyin mellett jobbról Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (háttal). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

„Nagyon komoly” dokumentumcsomagot írtak alá

Vlagyimir Putyin az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követő közös sajtótájékoztatón kiemelte: már több éve működik a két ország közötti együttműködést a legmagasabb szinten lehetővé tevő mechanizmus, amely sikeres, főleg a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatok tekintetében. Hozzátette: törekszenek a gazdasági kapcsolatok diverzifikálására, bár továbbra is az energetika van az első helyen.

Jelezte: tavaly az áruforgalom jelentősen nőtt, és ennek további növelésén dolgoznak.

Úgy fogalmazott: nagyon komoly dokumentumcsomagot írtak alá, ami Oroszország és Magyarország kapcsolatainak további elmélyülését szolgálja. Az egyik most aláírt egyezmény lehetővé teszi az orosz energetikai export növelését – fűzte hozzá.

Vlagyimir Putyin elmondta: nagy jelentőséget tulajdonítanak a Paks II beruházásnak; a magyar villamos-energiaszükséglet 40 százalékát már most is ez az erőmű adja, és a kapacitását növelik most tovább. Más közös ipari projektekről is szó volt a tárgyaláson – közölte, megemlítve a magyar folyami hajózást és a budapesti metró modernizációját.

Az orosz elnök kitért a szociális együttműködésről és a régiók együttműködéséről aláírt dokumentumokra. A megtárgyalt nemzetközi kérdések között említette az ukrán válság megoldását, a szíriai konfliktust, az energiaellátási irányokat, továbbá azt, hogy miként lehet normalizálni Oroszország és az Európai Unió kapcsolatait.

Oroszország kész az együttműködésre a keresztények támogatásában

Közölte: tárgyaltak a közel-keleti és észak-afrikai keresztény közösségek helyzetéről. Oroszország kész az együttműködésre a keresztények támogatásában – mondta Vlagyimir Putyin, elfogadhatatlannak nevezve, hogy bárkit a vallási meggyőződése miatt üldözzenek.

Az orosz elnök köszönetet mondott Orbán Viktornak, amiért kezdeményezte, hogy közel-keleti egyházi vezetőkkel is egyeztessenek Budapesten.

Mint mondta, a Közel-Kelet a kereszténység bölcsője, és az ottani keresztények üldözéstől, erőszaktól szenvednek, ezért mindent meg kell tenni a támogatásukért, és Oroszország ezt szoros együttműködésben teszi az érintett országok vezetésével. Oroszország Szíriában nemcsak a keresztényeknek, hanem a muzulmánoknak is segít, humanitárius segítséget nyújt nekik is – fűzte hozzá.

Vlagyimir Putyin egy Ukrajnára vonatkozó kérdésre közölte: nem tudja, mennyire képes Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezelni a helyzetet, kérdéses, végre tudja-e hajtani a korábban tett ígéreteit, ahogy az is, hogy mennyire képes megoldani az ukrán vezetés a Kelet-Ukrajnában kialakult helyzetet.

Oroszország mindig készen áll arra, hogy részt vegyen a helyzet normalizálását szolgáló találkozón, mivel mindenképpen választ kell találni a problémákra – jelentette ki.

Kérdésre azt is elmondta, hogy Magyarország érdekelt a Török Áramlat gázvezeték építésében, hiszen az hozzájárul az energiabiztonságához. A vezeték fekete-tengeri szakaszának építése az év végéig remélhetőleg befejeződik. Magyarországon tizenöt kilométernyi vezetékszakaszt kell megépíteni – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin egynapos látogatást tesz szerdán a magyar fővárosban.

(MTI)