Újra itt az óraátállítás – de melyik is az „igazi” időszámítás?
Október 27-én búcsúzunk a nyári időszámítástól, de ne aggódjon senki, jövőre még viszontlátjuk, ugyanis az Európai Unió „óraátállítása” előreláthatóan legkorábban 2021-ben lép életbe. Ami viszont biztos, az az, hogy a vasárnap hajnali háromkor egy órával korábbra, azaz kettő órára kell visszaállítani a vekkereket.
A most megkezdődő téli időszámítással tehát a márciusban elvesztett óráját mindenki visszakapja.
Melyik időszámítás az igazi?
Magyarország 1980-ban vezette be – ismét – a nyári időszámítást, elsősorban gazdasági, energiatakarékossági szempontokat mérlegelve. Az elmúlt évtizedek óraátállításai miatt sokak előtt már az sem ismert, hogy melyik időszámítás volt az eredeti. Elmondjuk: a téli. 
Az Európai Unió 1997-ben egységesítette a tagállamokban a nyári időszámítás használatát, ugyanakkor az elmúlt években megváltozott az országok energiafogyasztása, így mára az óraátállítással nem lehet jelentősen takarékoskodni. Továbbá sokak szerint az óraátállítások egészségügyi problémákat, elsősorban alvászavarokat is okozhatnak.
Az európai politikai közbeszédben is helyett kapott az óraátállítás és annak szabályozásának kérdése: A tavaly 410 igen, 192 nem, és a 51 tartózkodás szavazattal, az óraátállítás eltörlése mellett döntött az Európai Parlament. A tagállamok szabadon dönthetik 2021-ig, hogy a jövőben a nyári vagy a téli időszámítást szeretnék állandónak. Annyi bizonyos, hogy számos tényező; a földrajzi helyzet, a gazdaság, a szomszéd országokkal folytatott kereskedelem, az egészségügyi mutatók stb., mind-mind befolyásolják majd a véleményt.
Arra a kérdése, hogy hogyan fognak járni az órák 2021-től Magyarországon, egyelőre még nincs válasz. Mindenesetre úgy a téli, mint a nyári időszámításnak megvan a maga előnye és hátránya.
