Már a múzeumokban is dúl a hímsovinizmus
Egy kutatócsoport 2,5 millió madarat és emlőst vizsgált meg öt nagy természettudományi múzeum (London, Párizs, New York, Washington, Chicago) 18. század óta keletkezett gyűjteményében.
Megállapítottak, hogy az ott őrzött madaraknak csak 40, az emlősöknek pedig 48 százaléka nőstény.
A legrosszabbul a verébfélék nőstényei jártak, amelyek 9,7 százalékos arányban képviseltetik magukat. A denevérek 9,9 százaléka nőstény, a kormos légykapóknál ez az arány 11,5 százalék. A juhok és a menyétek körében 24 százalék a nőstények aránya. A párosujjú patások között 40 százalék a nőstények aránya, de ez még mindig nem tükrözi a valós helyzetet, mert a vadonban többségben vannak a nőstény párosujjú patások.
Natalie Cooper, a Londoni Természettudományi Múzeum kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint arra voltak kíváncsiak, hogy tükröződik-e a gyűjtemények nemi összetételében az, hogy a múzeumok vezető tisztségeiben túlreprezentáltak a fehér férfiak.
A kutató szerint a gyűjteményekben meglévő nemi aránytalanság nem magyarázható kizárólag a hím madarak színpompásabb tollazatával, egyes emlősök hímjeinek szebb, nagyobb szarvával, agancsával, agyarával.
„A tudományt is emberek művelik, és az emberekben mélyen gyökerezik a hím élőlények iránti elfogultság”
– mondta Cooper.
„Ha figyelmen kívül hagyjuk a nőstényeket, nem kapunk teljes képet az élővilágról. Márpedig ez fontos például akkor, ha meg akarjuk jósolni, miként változik az állatok nagysága a klímaváltozás hatására, és fontos a genomikában, a parazitológiában is” – fejtette ki Natalie Cooper.
A felmérés szerint a nemi aránytalanságban nincs különbség a régi és az újabb természettudományi gyűjtemények között, noha a szociológia sokat fejlődött az évszázadok alatt.
A kutatók felszólították a múzeumi szakembereket, hogy a jövőben tanúsítsanak nagyobb kiegyensúlyozottságot ezen a téren kutatásaik nagyobb hitelessége és az élővilág jobb megismerése érdekében.
MTI
