Magyarok Nagyasszonya, segíts!

A hagyomány szerint az örökös nélkül maradt Szent István király halála előtti napon a Szent Koronát és az országot Szűz Máriának ajánlotta. Ebből ered Magyarország latin nyelvű elnevezése, a Regnum Marianum, amelynek szó szerinti jelentése: Mária királysága. Budapesten a Damjanich utca városligeti torkolatában állt a Regnum Marianum templom, amelynek neve egybeforrt a kommunista diktatúra város és egyházgyalázó cselekedeteivel.

Ha kisétálunk ma a Damjanich utca és a Dózsa György út sarkára és átlesünk a városligeti oldalra, akkor egy három fakeresztből álló emlékművet láthatunk: ott állt a Regnum Marianum templom. Fogadalmi templomként közadakozásból az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság és a bolsevik önkényuralmi rendszerek bukása iránti hálából, több neves közéleti és egyházi személyiség kezdeményezésére építették fel. Hivatalos neve Magna Domina Hungarorum, azaz Magyarok Nagyasszonya volt, népszerűbb nevét az építést kezdeményező szervezet nevéről, a Regnum Marianum Katolikus Közösség Egyesületről kapta.

A Regnum Marianum templom terve a meg nem épült 35 méter magas toronnyal (Kép: www.magyarpatriotak.hu)

A templom felépítésének igénye a Regnum Marianum Katolikus Közösség létszámának drasztikus emelkedése és a Damjanich utca 50. alatt található kápolnájuk szűkössége miatt vált sürgetővé. Az ünnepélyes alapkőletételre 1925. október 10-én került sor, ugyanakkor a tényleges építkezés csak közel egy év múlva, 1926. augusztus 11-én kezdődhetett meg. A lassan csordogáló egyházi adományok és az építés közben kirobbant gazdasági világválság miatt az épületet csak 1931. június 14-én szentelhették fel. A gazdasági krízis sajnos az épületen is rajta hagyta nyomát: elmaradt például a templom fő díszét jelentő 35 méter magasra tervezett harangtorony felépítése, amelynek csupán a legalsó, 16 méteres szakasza készült el (hasonlóan a Bosnyák téri Páduai Szent Antal temploméhoz).

A felépült templom a felszentelés utáni években (Kép: www.tervlap.hu)

Kevesen tudják, de a Horthy Miklós kormányzó által életre hívott Vitézi Rend arra tett javaslatot, hogy a régóta tervezett nemzeti pantheon a Regnum Marianum alagsorában valósuljon meg. A pantheon központi részén Szent László király oltára kapott volna helyet, előtte a Hősök terét ékesítő központi első világháborús emlékmű kicsinyített mását helyezték volna el, alatta egy ismeretlen katona holttestével. A csarnokszerű helyiséget övező folyosót a történelmi Magyarország 63 vármegyéjének emléktáblái díszítették volna örökmécsessel. A főváros vezetése a tervet támogatta, végül mégsem valósult meg a válságból fakadó pénzügyi nehézségek miatt.

A letisztult, egyszerű belső tér Szent István korát idézik (Kép: www.magyarpatriotak.hu)

A Kotsis Iván tervei alapján épült kupolás épület erősen emlékeztetett a jeruzsálemi Szent Sír- templomra. A neoromán stílussal és a centrális elrendezéssel a tervező Szent István korát kívánta visszaidézni, mivel a Regnum Marianum gondolata akkor született meg. Az altemplomban a tervezett pantheon helyén végül az egyházközösségi helyiségek kaptak helyet, többek között egy 300 fő befogadására alkalmas díszes terem, illemhelyiségek, konyha, illetve a sekrestyés lakása is. A hívek 22 lépcsőn kapaszkodtak fel a bejáratot rejtő boltíves nyílású előcsarnokhoz, ahol a torony alapjául is szolgáló négyzet alakú térbe léphettek be. Az előtérből jobbra és balra lépcsők vezettek fel az orgonakarzatra, valamint a tetőtérbe, előre pedig a centrális terű templomtérbe juthatott a látogató. A központos teret egy 20 méter átmérőjű, és 25 méteres magasságú kupola fedte le, tetején a Szent Koronával.

Bontás közben… (Kép: www.magyarpatriotak.hu)

A templom viszonylagos épségben vészelte át a világháborút, köszönhetően a templom masszív kialakításának és vasbeton elemeinek. Ugyanakkor az 1944-es angolszász bombázások következtében az épület ólomüvegei és tetőzete a légibombák okozta légnyomástól súlyosan megrongálódtak. Számos más budapesti épülethez hasonlóan pusztulását a kommunista ideológia okozta. Rákosi Mátyás a városliget parkjából egy 40 méter széles és 800 méter hosszú sávot hasított ki, hogy a szovjet hadsereg és a május elsejei felvonulásoknak helyet adjon. A harckocsik és a dolgozó nép útjába esett a Regnum Marianum templom is, amely ráadásul magasabb volt, mint az 50 méterre odébb tervezett Sztálin szobor.

Fegyverbe, Fegyverbe! – a Tanácsköztársaság emlékműve a templom helyén (Kép: www.pestbuda.hu)

Visszaemlékezések szerint az utolsó vasárnapi mise után alig lehetett kiterelni a zokogó híveket a templomból. A kommunisták sem Istent, sem hazát nem kíméltek: csákánnyal verték szét a templom keresztjeit majd a kupola tetején elhelyezett Szent Koronát. Napjainkban az akkori politikusok szellemi örökösei azt tervezik, hogy minden eszközzel megakadályozzák a magyar népi kultúra bemutatását célzó, a világ legjobb középülete díjjal jutalmazott Néprajzi Múzeum építését. Hiába, a kutyából nem lesz szalonna. Magyarok Nagyasszonya, segíts, hogy ez ne történhessen meg!

Fecske Gábor László