Megújult a PIM állandó Petőfi-kiállítása

„A kiállítást az elmúlt nyolc évben több mint félmillióan látták, termeiben mintegy négyezer múzeumpedagógiai foglalkozást tartottak.

A szabadság és a szerelem költője ma is jelen van életünkben: exporttermékünk, amelyet Kínától Ausztráliáig mindenütt ismernek és fordítanak a mai napig”

– mondta Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója a keddi sajtóbejáráson.

Mint megjegyezte, nemrég találták meg Petőfi verseinek az 1890-es évekből származó szlovák fordításait, amelyet a Pozsonyi Könyvvásárra újra kiadnak. Arról is beszámolt a főigazgató, hogy szerelmes verseit a közelmúltban fordították kínaira.

„A tárlat 2023-ra, a költő születésének kétszázadik évfordulójára tovább bővül a fehéregyházi csata kutatásának eddigi részeredményeivel. A Petőfi-év reményeim szerint Kárpát-medencei kiterjesztésű lesz”

– szögezte le Demeter Szilárd.

Kalla Zsuzsa, a „Ki vagyok én? Nem mondhatom meg…” – Petőfi választásai című kiállítás kurátora szerint a megújult tárlat képes megszólítani a tizen- és huszonéveseket, akik eddig csak a tankönyvekből ismerték Petőfi nevét. A kiállításon Petőfi életútját világító piros foltok mutatják, amelyek nem egyenes vonalúak. „Élete zegzugos volt, tele kudarcosan végződő választással. Ilyen volt, amikor beállt közkatonának és abba kis híján belehalt, vagy amikor éhezve utazgatott vidéken mint vándorszínész. De ezekből is merített: a János vitéz számos jelenete, illetve a versmondást megalapozó színpadi tapasztalat ezekhez vezethető vissza”.

Elhangzott, hogy a megújult állandó Petőfi-tárlaton a PIM gyűjteményei is bemutatkoznak: a kézirattár kutatásai, a könyvtár muzeális gyűjteménye, a művészeti és a relikviatár műtárgyai, festményei. A kiállítás, amelyen látható a Pilvax-kávéházból származó eredeti márványasztal is, magyar és angol nyelvű, ez a külföldi látogatókat is bevonzhatja.

Gyimesi Emese irodalomtörténész hozzátette: Szendrey Júlia termében elsősorban a Horváth Árpád történésszel, egyetemi professzorral kötött második házasságából szerepelnek különböző tárgyak és fotók. „Ebben az időszakban érett önálló alkotóvá, költővé, íróvá, és számos gyermeke született. A Szendrey Júlia-terem arra helyezi a hangsúlyt, hogy életében mekkora harmóniában volt egymással a család és az írás”.

Petőfitől egy fia született, Zoltán, Horváth Árpádtól négy gyermek, a nagyon korán meghalt Viola mellett Attila, Árpád és Ilona, akik pezsgő szellemi közegben nőttek fel, nagybátyjuk Gyulai Pál, a korszak meghatározó irodalomtörténésze volt.

„Az egyik legfontosabb családi forrás két alaprajz, amelyet Horváth Attila készített az akkori külső-terézvárosi otthonukról. Ezekből kiderül, hogy Szendrey Júliának a kor szokásaival ellentétben nő létére önálló szobája volt íróasztallal, könyvszekrénnyel. Szintén ritkaságszámba ment, hogy gyerekszobák is voltak” – mondta Gyimesi Emese.

Látható a tárlaton számos versének kézirata (némely közülük háztartási feljegyzésekkel együtt született), számos érdekes fotó a család tagjairól. Kiderül, hogy gyermekei büszkék voltak édesanyjuk írói tevékenységére, még folyóiratot is készítettek neki ajándékba. Megtekinthető a költőnő legyezője, csengője, hajtincsei; Czékmány Anna, a tárlat múzeumpedagógiai szakértője szerint öltözködését tekintve Szendrey Júlia kora Lady Gagája volt.

A kiállítás társkurátora Mészáros Zsolt, a látványtervező Mihalkov György volt.

MTI