Folytatódik a Szent Sír helyreállítása
A Fides katolikus missziós hírügynökség tájékoztatása szerint október 8-án megállapodást írt alá Jeruzsálemben, a Szentföldi Kusztódia székhelyén a Szentföldi Ferences Kusztódia és a torinói „La Venaria Reale” Kulturális Javak Megőrzésének és Helyreállításának Alapítványa. A megállapodás értelmében elindítják azt a folyamatot, amelynek során az elkövetkező években megszilárdítják a szentély, vagyis az Edicula alapjait és a bazilika padlózatát. A projektet közösen hajtják végre a római La Sapienza Egyetem ókori kutatások tanszékével. A két tudományos intézet feladata lesz, hogy mélyrehatóan tanulmányozza a jelenlegi állapotot történelmi-archeológiai szempontból és kidolgozza a végső restaurálási tervet.
Ökumenikus megállapodás a közös finanszírozásról
A megállapodást a Szent Sír őrzésével és a szent helyen belül a „status quo” fenntartásával megbízott három keresztény közösség írta alá: a jeruzsálemi görög-ortodox patriárkátus, a jeruzsálemi örmény apostoli patriárkátus és a Szentföldi Ferences Kusztódia. Ez a három egyházi közösség gondoskodik az igényes helyreállítási munkák finanszírozásához szükséges pénzeszközök gyűjtéséről is.
2017 márciusában régészek és szakértők csoportja, miután sikeresen befejezte az Edicula restaurálását, már megkongatta a vészharangot a Szent Sír bazilika lehetséges összeomlását jelezve. Az Edicula az a szentély belsejében lévő struktúra, amely magába zárja a Jézus sírhelyeként tisztelt sziklaüreg maradványait.
Antonia Moropoulou professzor, az athéni Nemzeti Műszaki Egyetem docense már két évvel ezelőtt jelezte a restaurálási projektben tudományos partnerként résztvevő National Geographic Society-nak adott nyilatkozatában, hogy a Szent Sír egész épületegyüttese súlyos veszélyben van, szerkezetét összeomlás fenyegeti. A görög régészprofesszor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem egy lassú folyamatról van szó, hanem az összeomlás bármelyik pillanatban bekövetkezhet, katasztrofális következményeket vonva maga után.
A riasztó feltételezések éppen az Edicula restaurásával megbízott szakértői csoport által végzett kutatások és felmérések során merültek fel. A kutatások kimutatták, hogy az épületegyüttes, amelynek utolsó felújítása a XIX. században történt, túlnyomó többségében az előző, instabil alapokra épült szerkezetek maradványain nyugszik, az altalajt galériák és csatornák szelik át.
Az utóbbi években földradar és robotizált kamerák segítségével összegyűjtött műszaki adatok kimutatták az évente zarándokok és turisták milliói által felkeresett szent hely stabilitásának riasztó helyzetét: számos, a kupolát tartó 22 tonnás oszlop egy méter 20 centiméteres nem konszolidált törmeléken áll.
A szentélyt Nagy Konstantin császár építtette
A szentélyt Nagy Konstantin császár uralkodása idején egy római templom maradványaira építették a Jézus sírjaként tisztelt temetkezési hely köré. Az eredeti épületet a VII. században perzsa hódítók, majd 1009-ben a fátimidák részben lerombolták. A templomot a XI. század közepén építették újjá.
