Az értelmiségi ember nem adhatja fel önálló véleményét
Előkerült itt minden az elmúlt hetekben. „Nőügyek”, közpénzek ellopása, titokban készített felvételek az ellenfél lejáratására, eddig elhallgatott, ám nagyon is a közvéleményre tartozó adatok eltitkolása, a politikai ellenfelek bizonyíték nélküli megrágalmazása, továbbá hazugságok özöne, melyek úgy ömlöttek ránk éjjel-nappal a sajtó híradásaiból, mint amikor a monszun idején keletkező árvizek elborítják a településeket. Sarat hagytak maguk után. Csúnya, piszkos, fertőző dagonyát – fejti ki álláspontját az újságírónő.
A rendszerváltozás hajnalán vendégem volt egy portréműsorban Andorka Rudolf akadémikus, szociológus – írja Kondor Katalin – , ő ismertetett meg egy A. Dawn nevű tudóssal, aki a politikai cselekvés racionális és közgazdasági elméletével foglalkozott, s egyik könyvében az áll,
„a pártok a hatalom megszerzésére nem azért törekszenek, hogy megvalósítsanak egy előre elképzelt politikai programot (…), a helyzet inkább ennek a fordítottja, azaz azért készítenek politikai programot(…), hogy hivatali hatalomhoz jussanak”.
Ez a Down nevű úr harminc év elteltével némiképp módosította álláspontját, mondván, a politikában értékek is szerepet játszanak, de nem tagadhatjuk, hogy a demokratikus politika mindennapjaiban a hatalomért folyik a harc. Erre mondják, no comment!
Kondor Katalin szerint kiábrándultságunk talán ott kezdődött, amikor kiderült,
a magyar demokrácia oly magas szintű, hogy megengedi minden félkegyelmű, végzettség nélküli önjelölt indulását. Még csak nevezési szint sincsen, mint ami a sportban például kötelező, ha versenybe száll az ember.
Hiába mondják, hogy ilyen a politika, nem kellene ilyennek lennie, mert ha netán igaznak bizonyul egy rágalom, akkor bármennyire is igyekszik az illető levakarni magáról, a tisztességes és gondolkodó embernél sosem lesz már sikere.
Úgy tűnik, mintha a politikai szereplők jó része ezt elfelejtette volna, mert sokan úgy viselkednek, mint akik biztosak a felejtés aknamunkájában.
Szükség lenne bizonyítékok szolgáltatására, ugyanis a bizalom könnyen illanó valami, s visszaszerezni nagyon nehéz. A hihetetlen vagyongyarapodásokat amúgy már régóta döbbenten nézzük, s ostoba az, aki nem tudja, hogy
a politikai erőknek elsősorban azt kell, vagy inkább kellene vizsgálniuk, hogy cselekedeteiknek, kijelentéseiknek milyen politikai következményei lesznek.
Kondor Katalin írása végén leszögezi: az értelmiségi ember nem adhatja fel önálló véleményét, nem válhat kritikátlan rajongójává a mégoly tehetséges politikusnak sem, viszont elvárja, hogy értékek vezéreljék őket, viselkedésükben pedig az erkölcsi normákat kövessék.
A teljes cikk a linkre kattintva olvasható.
Kiemelt kép forrása: youtube.com
