Továbbra is képernyőn maradhatnak a megtévesztő jósműsorok
A Magyar Hírlap írt arról, hol is tart most a telejósdák ügye, vagyis a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) januárban kezdeményezett vizsgálata a különböző ezoterikus műsorok szolgáltatóival szemben. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2016-os vizsgálata az RTL Klub Asztro show-jára, valamint a TV2 Ezo TV és az Asztro világ című műsoraira terjedt ki, melyben elsősorban a médiaigazgatási jogszabályok betartását vizsgálták. Ennek eredményeként megállapították, hogy a műsorszámok késő esti közzététele nem indokolt, a jósok kommunikációjában nem található a kiskorúak szempontjából ártalmas elem.
Vagyis a vizsgálat alapján nem lehetett megakadályozni, hogy a jósműsorok a nyilvánvaló megtévesztés ellenére továbbra is szerepeljenek a meghatározó országos kereskedelmi médiaszolgáltatók műsorkínálatában.
Az NMHH nem tekintette feladatának az interaktív jósműsorokban közzétett állítások igazságtartalmának vizsgálatát, csupán a törvényi előírások és etikai normák betartásának tudott utánajárni. Ugyan felmerült, hogy kimutatható a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának szándéka, ez azonban már nem tartozik a médiahatóság hatáskörébe. Az ellenőrzés ugyanakkor feltárta, hogy a műsorokban nem csak ezoterikus tanácsadás, hanem interaktív nyereményjáték is zajlik.
A műsorvezető-jósok kommunikációja (mind tartalmában, mind eszközeiben) is alkalmas lehetett a fogyasztók megtévesztésére, a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban elhangzott és vizuálisan megjelent információk pedig gyakran hiányosak voltak.
A feladványok megjelenésétől az adás végéig tartó időszakban csak helytelen megfejtést bemondó telefonálót kapcsoltak adásba, a helyes megoldást a műsor végén a nézőkkel nem tudatták.
Mivel a fentebb felsoroltak nem médiaigazgatási jelegű jogsértések, vizsgálata eredményét az NMHH megküldte a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. A GVH egyébként korábban már indított versenyfelügyeleti eljárást az Ezo TV-vel szemben, amelynek végén 13,5 millió forintos bírságot szabott ki, mert a szolgáltató agresszíven ösztönözte betelefonálásra a nézőket, megsértve a szakmai gondosság követelményét.
A GVH közölte, maga a jóslás tevékenységének megítélése, illetve az ilyen tartalmú műsorok szórásának ellenőrzése nem az ő feladata, hatásköre a műsorhoz kapcsolódó kereskedelmi gyakorlatok tisztességtelenségére vonatkozhat, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján. Vagyis csak akkor járhat el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas, minden másban a Fogyasztóvédelmi Hatóság az illetékes.
Úgy tűnik tehát, egyik hivatalos szerv vagy hatóság sem tudja egyelőre megakadályozni a jósműsorok sugárzását, holott
azon túl, hogy sokak számára ezek inkább komikusak, mint komolyan vehetők, rengeteg néző dől be a szemfényvesztésnek, juttatva ezáltal a műsorok szolgáltatóit rengeteg kicsalt pénzhez.
Hogy mi lesz a következő lépés az ügyben, azt egyelőre nem tudni, a KDNP azonban valószínűleg a vizsgálat lezárulta után sem hagyja annyiban a telejósdák ügyét, melyek a társadalomra nézve rendkívül károsak. Lapunk márciusban a témában részletes interjút közölt Törcsi Péterrel, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatójával, mely a linkre kattintva olvasható. Ajánljuk mindenkinek!
Képek forrása: pixabay.com
