A 16. századi Teleki-kódex Anna-legendájában olvasható: „Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga.”

A jeruzsálemi hagyomány szerint Mária a Betheszda fürdő mellett jött világra, ahol édesanyja, Szent Anna tiszteletére templomot is emeltek – ezt a templomot szentelték fel szeptember 8-án. Itt már az 5. században megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról.

Ehhez a naphoz több hajnali népszokás kötődik, hiszen ezt az ünnepet Stella purpera Solis-nak, vagyis a Hajnali szép csillag születésnapjának is nevezik.

A Kisboldogasszony elnevezés még a 15. századból ered hazánkban. Ezen a napon a népi szokás szerint a nyolcadikára virradó hajnalt a szabadban várták, hogy csatlakozzanak az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeztek a mennyben. Azt tartották, hogy aki érdemes rá, az megláthatja a kelő napban a Szűzanyát.

hirdetés

Balaton-vidéken a vetőmagot az ünnepre virradó éjjel kitették a harmatra, hogy meg ne üszkösödjék. Ez a szokás abból a szimbolikából ered, miszerint Mária Isten áldott földje, amelyből üdvösségünk virága és gyümölcse sarjadt.

Ezen a napon a kisgyermek Máriát ünnepeljük, a védtelen szentet. Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én a Szűzanya mennybemenetelére emlékezünk, ez az egyházi év legnagyobb Mária-ünnepe. Ez az elnevezés azonban csak Magyarországon létezik, és ez a nap egyben Magyarország védőszentjének napja is.

Forrás : Magyar Kurír

Fotó: Domenico Ghirlandaio Mária születése (Magyar Kurír)