Fűrész Tünde: A gyermekvállalás az egyik legszemélyesebb közügy

A kutatások szerint a magyarok családszeretők, azonban a gyerekvállalási terveik különböző okok miatt nem valósulnak meg – mutatott rá Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke a Képmás Magazinnak adott interjúban, amely beszélgetés a szeptember 4–5-én a Várkert Bazárban megrendezett III. Budapesti Demográfiai Csúcs tematikájához kapcsolódott.

Fűrész Tünde szerint – ahogyan azt lapunk vendégszerzőjeként korábbi írásában kifejtette –, kétségtelen tény, hogy a demográfiai folyamatok alapjaiban határozzák meg a jövőnket. Arra a mások által megfogalmazott kijelentésre, miszerint tulajdonképpen még jó is, hogy kevesebben vagyunk, hiszen egy kisbaba széndioxid-kibocsátása úgyis magas, azt felelte: „Mostanság divat lett szembeállítani a családokat a környezetvédelemmel, a gyermekvállalást a »zöld« szemlélettel. Ám

a gyermekvállalás az egyik legszemélyesebb közügy, amelyet lehet és kell is támogatni, mert gyermekek, családok nélkül elveszítjük azt, amitől egy jövőjében bízó, működő közösség, nemzet vagyunk”.

Az elnök asszony a számokat elemezve kijelentette: az elmúlt évek intézkedései meg tudták szólítani a családokat. A gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi arányszám viszonylag lassabb emelkedésében szerepet játszik, hogy a gyermekvállalási kedv növekedésével párhuzamosan folyamatosan csökkent a szülőképes korú nők száma. – Ha ezzel a negatív adottsággal nem kellene számolnunk, akkor évről évre dinamikusan nőne a születések száma is – mutatott rá.

– Ha a 2011-es mélyponton maradt volna a termékenység, akkor ma 88 ezer kisgyermekkel kevesebb élne közöttünk

– jelentette ki Fűrész Tünde, aki szerint a családpolitika akkor lehet igazán eredményes, ha egyszerre stabil, komplex, rugalmas és célzott, hogy semmilyen akadály ne lehessen a gyermekvállalás útjában. A legfrissebb felmérések pedig valóban bizakodásra adhatnak okot.

A KINCS elnöke kiemelte: fontosak azok az intézkedések, amelyek azt támogatják, hogy a munkavállalás és a gyermekvállalás ne egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők legyenek. A magyar nők és férfiak legnagyobb része jellemzően nem szándékosan éli le gyermek nélkül az életét, hanem a gyermekvállalás halogatásának következményeként válik gyermektelenné.

Az idősekkel kapcsolatban Fűrész Tünde emlékeztetett, a várható élettartam 2000 és 2018 között 76 évre emelkedett. Az unokákkal töltött idő jelentősen javítja az életkilátásokat, életminőséget. Az aktív családi kapcsolat a mentális egészséget frissen tartja, és az unokákkal töltött pillanatok csökkentik a depresszió kockázatát is a nagyszülők körében.

Jelenleg Magyarországon van a legkomplexebb családtámogatási rendszer. Az állam a GDP 4,8 százalékát fordítja a családok támogatására, ami közel duplája az OECD-átlagnak. Ám a demográfiai fordulat csak összefogással érhető el. 

Budapesti Demográfiai Csúcs lehetőséget kínál, hogy kialakulhasson egyfajta családpárti szövetség és nemzetközi párbeszéd a világ minden tájáról érkező legmagasabb szintű kormányzati szereplőkkel. – A család mint a társadalom alapköve kiemelt védelemre szorul. Jelenleg rengeteg olyan kihívás, sok esetben tényleges támadás éri, amely hatalmas veszélyeket rejt a társadalmak számára – fogalmazott Fűrész Tünde a Képmásnak adott interjújában.

Forrás: Képmás Magazin; Fotó: MTI/Kovács Attila