Marton Zsolt: Szeretnék püspökként is ember lenni

Marton Zsoltot, a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektorát augusztus 24-én ünnepi szentmise keretében püspökké szentelték és beiktatták főpásztori hivatalába a váci székesegyházban. A főszentelő Erdő Péter bíboros, prímás; a társszentelők Michael August Blume apostoli nuncius és Beer Miklós nyugalmazott váci püspök voltak.

Marton Zsoltot Ferenc pápa július 12-én nevezte ki a Váci Egyházmegye élére, miután elődje, Beer Miklós – a hagyományoknak megfelelően – 75. életévének betöltésekor benyújtotta lemondását.

A Magyar Kurír katolikus portál beszámolója szerint Szent Bertalan apostol ünnepén bemutatott szentmisén koncelebrált Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke; az MKPK csaknem valamennyi jelenlegi és nyugállományban levő tagja; több határon túli magyar püspök és Antonín Basler olmützi segédpüspök, a Váci Egyházmegyének két püspököt is adó Althann család leszármazottja. Jelen volt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Rétvári Bence, az Emmi parlamenti és Latorcai Csaba, a minisztérium közigazgatási államtitkára; Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára; Tarnai Richárd, Pest megyei kormánymegbízott; valamint számos egyházi és világi személyiség.

Mintegy negyed óráig tartott, amíg az asszisztencia, a Jeruzsálemi Szent Sír lovagrend tagjai, a koncelebráló papok és püspökök, valamint a Váci Egyházmegye állandó diakónusai, illetve annak készülő szolgálattevői bevonultak. Szép gesztusként a társegyházak püspökei is a katolikus főpásztorokkal együtt érkeztek meg a szertartás kezdetén. A liturgia elején Beer Miklós nyugalmazott megyéspüspök köszöntötte az egybegyűlteket, rámutatva, hogy az Úristen gondoskodott az ő népéről, és új főpásztort adott neki. Külön köszöntötte azokat, akik a Marton Zsolt életének és szolgálatának főbb állomásait jelentő településekről, illetve a budapesti Központi Szemináriumból érkeztek.

A Jelenések könyvéből vett szentlecke és a Szent János evangéliumából való részlet meghallgatása után került sor a szentelési szertartásra, amelynek kezdetén, a püspökjelölt bemutatásának részeként Michael August Blume nuncius latinul, titkára, Depaula Flavio magyarul ismertette Ferenc pápa július 12-én kelt bulláját, ami szerint Marton Zsoltra a Püspöki Kongregáció véleménye alapján esett a választás.

Ezt követően Erdő Péter bíboros szentbeszédében hangsúlyozta:

„A kereszténység tehát nem puszta életfilozófia, nem hasznos tanácsok gyűjteménye arról, hogy hogyan éljünk kellemesen. A kereszténység nem a világ megfigyeléséből összegyűjtött tapasztalatok elméleti rendszere, nem is csupán valamilyen aktuális szociális program, hanem tanítványság, magának Jézusnak a követése.

Ehhez pedig az szükséges, hogy ismerjük és hűségesen őrizzük tanítását. Ismerjük fel és fogadjuk el megváltói művét, éljünk kegyelmi ajándékaival. Tehát mindig vissza kell térnünk hozzá, az ősi forráshoz. Elevenen kell tartanunk a hozzá fűződő kapcsolatot az imádságban, a kegyelmi életben és a szeretetben. Tudnunk kell, hogy a hozzá vezető út az apostolokon és a történelem ösvényein járó Egyházon keresztül vezet. A hűség tehát a keresztény ember döntő tulajdonsága. Különösen fontos ez az apostolutód számára, akit maga Jézus is gondnoknak, vagyonkezelőnek nevez és kijelenti róla, hogy nem kívánnak tőle mást, mint azt, hogy hűséges legyen” – mondta a bíboros.

Szavai szerint nem kényelmes beosztást, társadalmi rangot vagy emberi megbecsülést választ az, aki ma elvállalja ezt a küldetést.

Erdő Péter hangsúlyozta: „mindenki egyetért abban, hogy napjainkban a világ legüldözöttebb vallása a kereszténység. De ahol nyílt és erőszakos üldözés nem folyik is, gyűlöletkeltésre, félretájékoztatásra, ellenséges kampányokra gyakran sor kerül. Közben pedig széttöredeznek a kultúra emberi alapjai is”.

„Sokan nem tartanak igényt a logikus gondolkozásra, vagy alig képesek rá. A történeti elbeszélések változatai között sem azt keresik, hogy melyik az igaz, hanem gyakran csak azt nézik, hogy melyik az érdekes, melyik a szórakoztató. Pedig a valóság létezik. Ha nem tudjuk is minden részletében megismerni, keresnünk kell az igazságot a természettudományok területén éppúgy, mint a történelemben vagy a hit dolgában. Amit pedig Istenről és Jézus Krisztusról a Szentírás, az Egyház hagyománya és tanúságtétele révén, a Szentlélek segítségével felismertünk, ahhoz hűségesen ragaszkodnunk kell. Akkor megtapasztaljuk Isten rendíthetetlen hűségét és kitartó szeretetét”.

„Kérjük szentelendő püspöktestvérünk számára, hogy kapjon erőt és világosságot a kitartáshoz és a Krisztushoz való hűséghez. Tapasztalja meg Isten hűségét és szeretetét életében és szolgálatában, kísérje püspöktestvéreinek, a papságnak, a diakónusoknak és az egész hívő közösségnek együttműködő szeretete, Szent Bertalan apostolnak és Szent Mihály főangyalnak, a Váci Egyházmegye védőszentjének közbenjáró segítsége” – zárta szentbeszédét a bíboros.

A homília után következett a püspökjelölt ígérettétele, melynek végén a főszentelő azt kívánta neki: „Isten tegye teljessé a jót, amit megkezdett benned!” A szertartás a Mindenszentek litániájával folytatódott, amely alatt Marton Zsolt az Istennek való teljes önátadás jeleként a földön fekve imádkozott.

Ezután a jelen lévő püspökök kézrátétele, illetve az ezt követő felszentelő ima által adatott át a papi rend teljessége az új püspöknek. Utána Erdő Péter a szentelendő fejét megkente olajjal, majd az evangéliumos könyvet, valamint a főpapi jelvényeket: a püspöki gyűrűt, a mitrát – püspöksüveget – és a pásztorbotot vehette át Marton Zsolt. Az új váci főpásztor ezután foglalta el püspöki székét.

Az újdonsült megyéspüspök békecsókot kapott előbb a főszentelőtől, majd minden püspöktársától. Ezután az egyházmegye papjai – köztük az egyházmegye területén szolgáló szerzetespapok is – és állandó diakónusai egyenként Marton Zsolt elé járultak, és kézfogással kifejezték engedelmességüket és tiszteletüket.

A szertartás az Eucharisztia liturgiájával folytatódott, ekkor az újonnan felszentelt püspök átvette a főcelebránsi szerepet a főszentelőtől.

A szentmise végén felhangzott a Te Deum, miközben az új püspök elődje, Beer Miklós és Varga Lajos váci segédpüspök kíséretében végigvonult a hajón, áldást osztva.

A hálaadó ének után Varga Lajos megköszönte a nyugdíjba vonuló Beer Miklós 16 évi szolgálatát, és további jó püspöki szolgálatot kívánt neki, immár az új főpásztorral való együttműködésben. Ezután Marton Zsoltot köszöntötte az egyházmegye papsága, a szerzetesek és szerzetesnővérek, a diakónusok és más világi szolgálók, valamint az egyházmegye hívei nevében. Szolgálatára Isten bőséges áldását kérte.

Marton Zsolt ezt követően szólt egybegyűltekhez. „Hűséges az Isten” (1Kor 10,13b) – püspöki jelmondatából kiindulva mondott köszönetet eddigi életéért, elsősorban Istennek. Megköszönte, hogy az Úr meghívta a papi és a püspöki szolgálatra. Köszönetet mondott szüleinek, testvérének, rokonainak és barátainak. Megköszönte tanítóinak, nevelőinek, korábbi plébániai híveinek és a Fokoláre mozgalom tagjainak is, amit érte tettek. Kifejezte köszönetét az őt pappá szentelő Keszthelyi Ferencnek, akinek a titkára is lehetett. Külön megköszönte Beer Miklósnak, akinek hatalmas embersége példa számára, hogy megismerkedésük óta bizalmába fogadta, mindig támogatta.

Az új megyéspüspök ezután felvázolta főpásztori programját. Felidézte azt a történetet, amikor nagykátai káplán korában elment a strandra a hittanosokkal együtt, akik korábban talán még nem láttak papot fürdőnadrágban. Az egyik kisgyerek odament hozzá és azt mondta: az atya olyan, mint egy ember.

Szeretnék püspökként is ember lenni – hangsúlyozta Marton Zsolt.

Elmondta, szeretne a püspöki kar közösségének értékes tagja lenni. Egyházmegyéje papjainak pedig azt üzente, szeretne ugyanazzal a szívvel jelen lenni közöttük, mint eddig, nem kilépve a papi rendből, hanem főpásztorukként, a presbitérium élén állni. Marton Zsolt hálás a tízéves plébánosi és a hétéves esperesi tapasztalatokért, hogy ezáltal részesülhetett paptársai örömeiben és megérthette nehézségeiket is. Szeretne egyházmegyéje lelkipásztorainak atyja lenni, idősebbeknek és fiataloknak egyaránt. Mindenkivel személyesen kíván találkozni, és lehetőségei szerint mindenkit meglátogatni.

Szeretettel köszöntötte a kispapokat, az egyházmegyében szolgáló állandó diakónusokat és a többi világi munkatársat is, akiknek fontos szerepük van Isten országa építésében.

Az egyházmegye híveinek Szent Ágostonnal szólva azt üzente: „Veletek vagyok keresztény, és értetek vagyok püspök.” Kérte őket, szeressék a papjaikat, imádkozzanak értük, és azokért, akik a lelkipásztorkodásban segítségükre vannak. „Veletek együtt alkotjuk Krisztus Egyházát. Mivel püspökként is szeretném megismerni az egyházmegyémet, a plébániai ünnepek alkalmával találkozni fogunk.”

Jövőbeli püspöki szolgálatára egy hasonlatot hozott:

„nem bozótvágóval jöttem vissza az egyházmegyébe, de jó szőlősgazda módjára – a Szentlélekre figyelve –, ha kell, megmetszem a szőlőt ott és akkor, amikor szükséges. Nem azért, hogy fájjon a vesszőknek, hanem hogy a tőke még bővebben teremjen.”

Marton Zsolt püspöki címerének pajzsában szerepel a piros szín, a mindhalálig való szeretet szimbóluma. Kinevezését is egy vértanú szent emléknapján kapta, szentelése pedig egy vértanú apostol ünnepén történt. Ezt Istentől jövő üzenetként és meghívásként értelmezi. „Kész akarok lenni az életemet is odaadni Egyházamért és a rám bízottakért, akár a vértanúság árán is. Meghívom az egyházmegyémet, hogy a jövőben is elszánt hűséggel, és szelíd szeretettel ragaszkodjunk az evangéliumi hithez és tiszta erkölcsiséghez” – fogalmazott.

Forrás: Magyar Kurír            Fotó: Magyar Kurír