Pintér Jolán: Ez a nap a sokévi hallgatásra is felhívja a figyelmet

Európában augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapját. Nagyné Pintér Jolánnal, a Gulagokban Elpusztultak Megörökítésére Alapítvány elnökével beszélgettünk.

A sztálini Szovjetunió és a hitleri Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést.

Az 1939. augusztus 23-án Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter által Sztálin jelenlétében írták alá a dokumentumot. A hét cikkből álló, tíz évre kötött egyezményben a felek arra kötelezték magukat, hogy tartózkodnak „az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt” – írja az MTI.

„Először 2011-ben lengyel, magyar és litván kezdeményezésre emlékeztek meg a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól” – mondta az alapítvány elnöke a Vasarnap.hu-nak, majd hozzátette: tekintve, hogy mi, magyarok is a diktatúrákat elszenvedők közé tartozunk, az évi két koszorúzás mellett ezen a napon mi is emlékezünk az áldozatokra.

Ugyan a német Harmadik Birodalom 1945-ben megsemmisült, de a szovjet érdekszférába került kelet- és közép-európai országokban kommunista diktatúrák épültek ki. Ezek elnyomása különböző formában egészen az 1990-es évek elején bekövetkezett rendszerváltásig fennálltak.

„Ez a nap a sokévi hallgatásra is felhívja a figyelmet. A diktatúra azon áldozatai, akik hazatértek a Szovjetunióból, nem szólhattak egy szót sem az ott történt borzalmakról. Megfenyegették őket, hogy aki beszélni mer, azt azonnal visszaviszik a munkatáborokba.” – mondta.

Magyarországon a Honvéd téren álló, Veszprémi Imre szobrászművész alkotta emlékmű a világon elsőként állított emléket a Gulág áldozatainak.

„Édesanyámék 1993-ban először állítottak emlékművet azokra az áldozatokra emlékezve, akik ott maradtak a lágerekben. A hozzátartozóknak így van egy emlékhely, ahol egy szál virággal tudnak gondolni azokra a szeretteikre, akiket sosem helyezhettek örök nyugalomra.” – mondta.

Az emlékművet annak idején katonai tiszteletadás mellett avatták a túlélő rabok, és azóta minden évben tartanak koszorúzást a szobornál. 

 

Nyitóképünkön Nagyné Pintér Jolán, a Gulag Alapítvány elnöke a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a budapesti Gulag-emlékműnél 2019. augusztus 22-én. Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd.