Harminc éve, 1989. augusztus 19-én rendezték meg a Fertő-tó mellett az úgynevezett Páneurópai Pikniket, az ebből az alkalomból ideiglenesen megnyitott osztrák-magyar határon több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába.

Az évforduló alkalmából ökumenikus istentiszteletet tartottak a soproni Evangélikus templomban, Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár részvételével.

Csak egy Európa van

– Mindig is tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy csak egy Európa van – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az ökumenikus istentiszteleten.

– Hittünk benne, és újraegyesült. Újraegyesült, mert hittünk benne – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: ma is ezen múlik minden, és ha hiszünk benne, Kelet és Nyugat egysége fennmarad, és Európa erős, gazdag otthona marad az európaiaknak.

hirdetés

– Itt, Sopronban, keletről bontottuk meg a falat, itt nyitottuk meg a német és az európai egyesítés előtti utat – mondta Orbán Viktor. Közölte: Sopron különleges helyet foglal el a magyarok szívében, mindig is a hűség városa volt. Ezt sosem felejtjük el, és minden magyar gyereknek tanítják az iskolában, hogy a soproniak Magyarország feldarabolásakor, a népszavazás erejével Magyarországhoz kötötték magukat. Azt sem felejtjük el, hogy 30 éve ezen a napon keletnémet sorstársaikkal áttörték a szabad világ és Magyarország közötti börtönkerítést, az áttöréssel leomlott a fal, amely hazánkat leválasztotta Európáról és a szovjet világ részévé tette – emlékeztetett, hozzátéve, hogy 30 éve itt ért véget a második világháború utáni európai rend.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor kormányfő fogadja a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából érkezõ Angela Merkel német kancellárt Sopronban 2019. augusztus 19-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs

A magyar-német viszony különleges

A magyarok a németekhez fűződő kapcsolatukat mindig is különleges viszonynak látták. „Régi dolog ez”, régebbi, mint a soproni piknik, és régebbi, mint a 20. századi közös vereségeink – fűzte hozzá a miniszterelnök. Orbán Viktor kijelentette: mi, magyarok mindig is hívei voltunk Németország újraegyesítésének, mindig tudtuk, hogy a szovjet világból való kiszabadulásunkat az teszi véglegessé, ha a két Németország egyesül, és mi „azzal a lendülettel” és az egyesített Németország támogatásával „bemasírozhatunk” a NATO-ba és az EU-ba. Így lett Helmut Kohl egykori német kancellár a magyarok hősévé, ezért övezi itt személyét kultusz a mai napig – tette hozzá. A kormányfő emlékeztetett: a magyarok kedden emlékeznek meg Szent István királyról és a keresztény magyar állam megalapításáról. Első királyunk a magyarok életét máig meghatározó, súlyos döntéseket hozott, beágyazta nemzetünket a keresztény európai népek közösségébe, a koronát Rómából, feleségét Bajorországból hozatta – mondta Orbán Viktor

Arra is emlékeztetett, hogy a soproni németség kétharmadát elűzték és kitelepítették, ami olyan fájdalom, amely sosem múlik el, legfeljebb enyhíti az öröm, hogy a magyarországi németek közössége mára ismét megerősödött. A kormányfő kiemelte: a keresztény államalapítás, a határnyitás, az életerőre kapó németség, valamint a különleges német-magyar kapcsolatok ténye mind egy irányba, az erős Európa irányába mutat. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a 30 éve újra szabad Magyarország polgárainak megtiszteltetés, hogy ezen a napon idelátogatott a német kancellár. Orbán Viktor a magyar emberek, a nemzet nagyrabecsülését fejezte ki Angela Merkelnek, aki Európa legnépesebb és legerősebb államának 14 éve a vezetője.

Merkel munkáját méltatta a magyar miniszterelnök

A német kancellár saját hazáján túl hosszú évek óta dolgozik Európáért, az európai nemzetek együttműködéséért és egész Európa újraegyesítéséért – közölte Orbán Viktor, hozzátéve: a nagyrabecsülés mértékét növeli, hogy Európát vitáról vitára, konfliktusról konfliktusra, napról napra újra kell egyesíteni. Mint mondta, Európa alapját a független és szabad nemezetek adják, ezért az európai egység sosincs kész, mindig újra és újra meg kell alkotni. Orbán Viktor megjegyezte: Magyarországon „a keményen dolgozó és sikeres hölgyek előtt messziről megemeljük a kalapunkat”. Azt kívánta, a kancellár munkáját kísérjék további sikerek, a német nép tisztelete és egész Európa elismerése.

Merkel köszönetet mondott Magyarországnak

Köszönetét fejezte ki Magyarországnak a német egység megteremtésében játszott szerepéért a német kancellár az istentiszteleten. „Mi, németek nagy hálával gondolunk arra, ahogy Magyarország hozzájárult Európa megosztottságának megszűnéséhez és a német egység megteremtéséhez. Köszönetet mondunk ezért Magyarországnak” – hangsúlyozta Angela Merkel.

A kancellár felidézte: a 30 évvel ezelőtti piknik célja az volt, hogy a rendezők, a Magyar Demokrata Fórum és a Páneurópai Unió megünnepelje az európai békét, és azt tervezték, hogy néhány órára szimbolikusan megnyitják a magyar-osztrák határt. A magyar kempingekben nyaraló keletnémet állampolgárok között hamar elterjedt a rendezvény híre, és mindenüket hátrahagyva százával keltek útra Sopron felé, hogy kijussanak a szabadságba – tette hozzá. Angela Merkel világraszóló eseménynek nevezte a Páneurópai Pikniket és kiemelte: a magyar határőrök nem lőttek a keletnémet állampolgárokra, és ezzel olyan bátorságról tettek tanúbizonyságot, amely a szolgálati előírások fölé helyezte az emberiességet.

A német kancellár szerint a Páneurópai Piknik az 1989-es év nagyszerű szabadságmozgalmainak szimbólumává vált, hiszen néhány héttel később, szeptember 11-én Magyarország véglegesen megnyitotta a határait nyugat felé, november 9-én pedig leomlott a berlini fal, Európa megosztottsága pedig véget ért. A Páneurópai Piknik bizonyította, hogy a szabadság iránti vágyat nem lehet elnyomni az emberekben. Bizonyítja azt, hogy bennünket, európaiakat a közös értékek egyesítenek, és azt is, hogy közösen mennyi mindent tudunk elérni – tette hozzá a kancellár.

Merkel: Sopron a példa

Angela Merkel köszönetet mondott a harminc évvel ezelőtti Páneurópai Piknik szervezőinek, köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a németeket a menekülésben, és azoknak, aki küzdöttek a demokratikus reformokért. A kancellár szerint ugyanakkor hála illeti azokat is, akik bátran harcoltak a szabadság kivívásáért Lengyelországban, a balti államokban, Csehszlovákiában és az NDK-ban. „Ezek az emberek tovább írták Európa szabadságtörténelmét” – hangsúlyozta a kancellár. „Lebontottak egy darabot a vasfüggönyből és felépítettek egy darabot Európa egységéből” – jelentette ki. A kancellár szerint Sopron egyenlő a szabadsággal, a szolidaritással, a békével, Sopron a példája annak, hogy milyen sokat el tudunk érni mi, európaiak, ha bátran kiállunk oszthatatlan értékeink mellett.

Az Európa előtt álló „óriási” feladatokról a kancellár azt mondta, hogy szem előtt kell tartani ezeket az értékeket. „Tudatában kell lennünk annak, hogy egy nemzet jóléte függ a közös európai jóléttől is. Európa csak annyira tud erős lenni, amennyire egységes. Európa csak annyira lehet erős, amennyire a vitás kérdésekben is kész kompromisszumokat kötni” –jelentette ki. Angela Merkel arról is beszélt, hogy „az európai békeprojekt nem önfenntartó”, néha át kell lépnünk a saját árnyékunkat annak érdekében, hogy vállalni tudjuk az Európáért és a világért érzett közös felelősségünket. A kancellár szerint válságövezetekből származó, védelemre szoruló, Európában menedéket kereső emberek arra emlékeztetnek bennünket, hogy milyen fontos harcolnunk a menekülést és az elüldözést kiváltó okok ellen. A kancellár hangsúlyozta: 1989 eseményei közelebb hozták egymáshoz Európa népeit.

Ma szomszédokként, partnereként Németország, Magyarország és az Európai Unió többi állama közösen alakítja a jövőt egy egységes Európában – mondta a politikus. „Tovább kell haladunk a szabadság, a demokrácia és az egység útján, és ehhez erőt adhat, ha visszaemlékezünk a Páneurópai Piknikre” – jelentette ki Angela Merkel.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor kormányfő beszédet mond a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten a soproni evangélikus templomban 2019. augusztus 19-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek homíliájában arról beszélt, hogy a vasfüggöny lebontásával és a berlini fal leomlásával a katonai és politikai szembenállás helyébe az ideológiai alapon elválasztott európai népek szabad találkozása léphetett.

Balog Zoltán, a Budapesti Németajkú Református Egyházközség lelkésze köszöntőjében kiemelte, Isten nem határtalan, hanem felelősséggel teli szabadsággal ajándékozott meg minket, és hálával emlékezünk azokra, akik harminc évvel ezelőtt és azt követően tettek valamit az európai emberek és nemzetek szabadságáért.

MTI – Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs