Olaszország hátat fordított a nyugati látszatpolitizálásnak

Greta Thunberg, a klímavédelem élharcosának esete arra bátorította a civil szervezeteket, hogy cselekedjenek, újra erőt merítsenek a bevándorlók mentéséhez és szállításához, hogy Olaszország ne rettenthesse el őket embermentő tevékenységüktől. Nem is csoda, hogy így gondolják, hiszen büntetlenül megússzák az efféle akciókat, sőt, ezáltal ők is sztárrá válhatnak – világít rá a cikk írója. 

A bevándorlókat szállító hajók incidenseinek hatására

az olasz kormány tovább szigorította migrációs törvényeit, kemény büntetést helyezve kilátásba az önjelölt életmentőknek és kaszkadőröknek, akik úgy gondolják, hogy Olaszország remek célország, amellyel nyugodtan lehet szórakozni. 

Talán épp azért gondolják így, mert büntetlenül maradt például Carola Rackete akciója is (aki migránsokat szállító hajóját nekivezette az olasz parti őrség egyik járművének). 

A nyugati haladó értelmiség az olasz kormányt lelketlennek és rasszistának minősítette, azt követelve tőle, hogy líbiai felségvizekről menekítsen ki embereket, majd fogadja be őket. Németország és Franciaország azonban hallgatott, amikor a bevándorlók átvételét kérte a római kormány. Kottász Zoltán szerint

elérkeztünk egy újabb ellentmondáshoz: a migránsbarátnak nevezett francia államfő zárva tartja határait Olaszországnál, a bevándorlásellenes politikát képviselő magyar miniszterelnököt viszont kioktatják a schengeni külső határ megvédéséért.

Az olaszok tapasztalják, hogy a migrációs válság igenis létezik, a megoldását pedig, úgy tűnik, Matteo Salvinire bízták. Ennek hatása pedig az olasz társadalmon belül is érződik:

a kemény bevándorlásellenes intézkedések hatására Salvini pártjának csaknem negyvenszázalékos a támogatottsága. 

Carola Rackete és társai azonban nem csüggednek, de miért is tennék, amikor minden segítséget megkapnak mind a liberális nyugati értelmiségtől, mind az embercsempészektől. 

A teljes írás a linkre kattintva olvasható.