Velünk is megtörténhet!
Ma szinte teljesen természetes, hogy gond nélkül ülünk be egy vadidegen autójába, akit pár perccel korábban találtunk az interneten. Az, hogy a sofőr sorozatgyilkos vagy notórius gyorshajtó-e, ugyancsak idegen emberek értékeléséből tudhatjuk meg. Ma örülünk, ha van valahol Uber, mert az biztosan nem húz le (mint egy taxis), a telekocsis utazásokat meg a legtöbb fesztivál is javasolja, mint környezettudatos közlekedési módot. Naponta olvasunk olyan híreket, hogy az online bűnözők visszaélnek az internet adta lehetőséggel és az emberek bizalmával. Felteszem a kérdést: hogyan bízhatunk olyan emberekben, akikkel csak online vagyunk kapcsolatban? 
A bizalom rendkívül látványos és talán érthetetlen metamorfózison ment át, ugyanakkor korántsem biztos, hogy az a világ a legjobb és a legbiztonságosabb, ahol nem merünk embertársainkkal beszélgetni, ahol félünk egy autóba beülni, vagy elfogadni a szállásajánlatot. Torz kép él bennünk a világról, ezért folyamatos „rettegésben” élünk, de amit az internet korábban tönkretett, azt most – remélhetőleg – helyreállítja, és segít annak az egyensúlynak a kialakításban, amelynek a bizalom és az objektív valóság között lennie kell.
Az internet ugyanis komoly hatással volt és van arra még mai is, hogy a szubjektív biztonságérzetünk romló tendenciát mutasson. Az állandó online lét, minden erőszakos hírről való szinte azonnali értesülés sokat rontott a világról alkotott képünkön. Szinte testközelből és valós időben élhetjük át a világ szörnyűségeit, ráadásul, ha egyszer-kétszer rákattintunk egy-egy ilyen cikkre, az internet bizonyos kereső funkciói és algoritmusai azonnal ún. filter bubble-be zárnak bennünket, s onnantól kezdve hosszú időn keresztül csak ilyen hírekről értesülünk. Persze, hogy azt gondoljuk, hogy a világ veszélyes, kegyetlen, erkölcstelen.
A másik oldalról viszont alkalmas az internet a nyitottság, a bizalom és az emberek közötti kapcsolatok építésére; ezekre lehetnek jó példák a felvezetőben említett, alapvetően gazdasági indíttatású, mégis az emberi kapcsolatokat erősítő szolgáltatások. Továbbra is fontos azonban, hogy mindenkiben egészséges kételkedés és óvatosság legyen! 
Azt mondhatjuk, hogy az online térben ugyanazokkal a tulajdonságokkal kell rendelkeznünk, mint az offline térben, hogy ne váljunk áldozattá. Egészséges kételkedés, óvatosság, józan paraszti ész, a nemet mondás képessége, megfelelő önvédő és énvédő mechanizmusok. Magyarul nem rettegni és elkerülni kell az internetet, hanem megfelelően használni. A szülőknek beszélgetni kell erről a gyerekekkel, együtt felfedezni dolgokat, biztonsági beállításokat, de a lényeg úgy is az lesz, hogy a fiatal bír-e a korábban felsorolt alapképességekkel. Felnőttként pedig nincs más dolgunk, mint kicsit felkészültebbnek – néha nyitottabbnak – lenni a biztonsági lehetőségek vonatkozásában.
Az offline térben is zárjuk az ajtónkat, megfelelő helyre helyezzük a pénztárcánkat, riasztóval védjük az autónkat, óvatosabbak vagyunk este, sötétben, egyedül az utcán, hát legyünk ugyanilyenek az online térben is! Használjunk jó jelszavakat, foglalkozzunk a biztonsági beállításokkal, olvassunk utána több helyen egy-egy hírnek, nézzük meg, hogy biztosan azon az oldalon fizetjük-e be a számlát, amin kell stb. A legfontosabb, hogy soha ne higgyük, hogy valami velünk nem történhet meg, de azt sem érdemes gondolni, hogy velünk csak a legrosszabb történhet meg!
A fenti intelmek és jótanácsok megfontolásán túl, érdemes tanulmányozni a Digitális Immunerősítő Program internetbiztonsági csomagjait. A Digitális Immunerősítő Programot immár 2 éve azzal a céllal hozták létre, hogy digitális bukósisakkal lássa el a fiatalokat és időseket egyaránt. A közelmúltban elkészült, 116 pontból álló javaslatcsomag kellő kapaszkodót képes nyújtani a rosszindulatú kiberbűnözők támadásai ellen.
Fecske Gábor László
