Vissza kell állítani az Akadémia elveszített presztízsét

Maróth Miklós az interjú elején kifejti, a kormányzatban tudatosult, hogy a magyar tudomány vezető szerepe megingott a térségben, azonban, ha nem lenne optimista, nem vállalta volna el a feladatot, amellyel megbízták. Az Akadémia állami támogatása a rendszerváltozás óta nemigen változott, melyből 

jellemzően a baloldali kormányok inkább elvettek, a polgári kabinetek pedig hozzáadtak.

– A jelenlegi kormány most megemelte a támogatást, ezért cserébe pedig azt várja el, hogy a vizet ne lyukas hordóba öntse – fejti ki a kutatóhálózat elnöke. A testület sajnos bekerült a politikai játszótérre, ami nem tesz jót neki. A parlament megszavazta a kutatóhálózat különválasztását, a valóban releváns kérdés ezek után pedig az, hogy mit lehet kihozni az új helyzetből. 

Itt a lehetőség, hogy kialakítsunk egy olyan sikeres rendszert, amely megerősíti vezető szerepünket a régió tudományos életében.

Támadóinak és bírálóinak odacsípve Maróth Miklós megjegyzi, „tudom, méhkaptárba dugtam a fejem, ám az, hogy a tudományban eddig nem túl nagy eredményeket felmutató, annál nagyobb öntudattal rendelkező emberek kvázi halállal fenyegetnek, inkább csak növeli a munkakedvemet”.

A kutatási hálózat frissen megválasztott elnöke válaszul arra az ellenérvre, ami szerint a politika bele akar majd szólni a kutatásokba, hangsúlyozta, a kormányzati szándék mindenképpen a hálózat hatékonyabbá tétele, melyet kétségbe vonni a rosszhiszeműség jele.

Az ellenzéki és a nemzetközi sajtó vádjaira reagálva Maróth Miklós elmondta, nem tudja értelmezni e felvetéseket, ugyanis csupán a szervezeti forma változott meg, s ebben inkább a lehetőségeket kellene látni. Emlékeztetett rá, hogy

az elmúlt években a testület komoly presztízsveszteséget szenvedett a társadalomban, már az egyetemi szférában sem veszi körül egyértelmű tisztelet.

– Fontos lenne, hogy a magyar tudományosság kikerüljön a politikai konfliktusokból, és folytatódjon a békés kutatómunka. 

Akik a jövőért aggódva azt várják el az Akadémia elnökétől, hogy partizánháborúba kezdjen, a tudomány legfőbb károkozói –

jelentette ki az MTA-ról kiszervezett kutatóhálózat vezetője.

Maróth Miklós szerint több szereplő is igyekezett hecckampányt indítani Magyarország ellen, azonban a torzsalkodást ténylegesen csak az zárhatja le, ha elindul a munka az új feltételek között, és kiderül róla, hogy sikeres. A folytatással kapcsolatban elmondta, a munkát szigorúbban számon kell kérni, mint eddig, egyértelműsítve a követelményrendszert. 

A kutatás szabadsága azonban nem sérülhet, ráadásul a többletforrás akár érzékelhető béremelést, jobb viszonyokat is hozhat.

Az új vezetőség az intézmény működésének mihamarabb formát szeretne adni, valamint a bürokráciát nemzetközi mintára csökkenteni. 

Az interjú teljes hosszában a linkre kattintva olvasható el.