Magyar EU-s képviselő a romák befogadásáról a 21. századi Európában
A roma holokauszt 75. évfordulója alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében a képviselő hangsúlyozta, emlékezni kell a második világháború során lezajlott irányított népirtás és minden hasonló faji alapon történő gyilkosság áldozatára.
„Nem hagyhatjuk, hogy feledésbe merüljön nevük és szenvedésük”
– fogalmazott. 
Az EP alelnöki tisztségét is betöltő képviselő kijelentette, meg kell erősíteni az egyenlő bánásmód európai normáit ellenőrző európai uniós és nemzeti hatóságokat, és uniós források felhasználásával csökkenteni kell a történelmi hátrányokat.
Bejelentette, hogy ennek elősegítésére az EP-ben pártok közti munkacsoport létrehozását kezdeményezte, amelyhez minden pártcsaládból jelezték csatlakozási szándékukat képviselők.
Járóka Lívia reményét fejezte ki, hogy olyan pártok felett álló összefogás jöhet létre, amely az uniós parlament következő, ötéves ciklusában az európai szegénység és kirekesztés elleni javaslatokkal erősítheti Európa belső egységét. 
Augusztus 2. a roma holokauszt emléknapja, amelyet 1972 óta tartanak meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján arra emlékezve, hogy 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóan több mint háromezer romát és szintit gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban.
A nácik a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben, de mindenhol üldözték a romákat. Becslések szerint a roma holokauszt során a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg. Magyarországon 1943-tól hurcoltak cigányokat kényszermunkára, majd az 1944. márciusi német megszállás után legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. A történészek ötezer és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a koncentrációs táborokban vesztették életüket. E napon Auschwitz-Birkenauban, a haláltábor területén koszorúzást tartanak az áldozatok emlékére.
MTI
