Bocsánatot kért a nácik által elkövetett bűncselekményekért a lengyelektől Heiko Maas német külügyminiszter a varsói felkelés 75. évfordulóján csütörtökön Varsóban.
„Szégyellem magam azért, amit a németek, illetve a németek nevében az országukkal tettek”
– mondta Maas a Varsói Felkelés Múzeumában, a lengyel fővárosban tett látogatásának második napján.
„És szégyellem magam azért, hogy ezt a bűnt a háború után túl sokáig elhallgatták”
– tette hozzá.
hirdetés
Heiko Maas – Forrás: Wikipedia
A német diplomácia vezetője egyúttal egy a náci uralom lengyel áldozatainak szentelendő berlini emlékmű mellett is szót emelt.
„Ez már régóta esedékes”
– hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus. „Egy ilyen emlékmű nem csak megbékélési gesztus lenne a lengyelek felé. Nekünk, németeknek is fontos lenne” – tette hozzá.
A Varsói felkelés Múzeuma – Forrás: Wikipedia
Bár ezzel nem lehetne meg nem történtté tenni a bűnöket, „hozzájárulhatnánk ahhoz, hogy illően emlékezzünk az áldozatokra” – húzta alá.
Berlinben több emlékművet állítottak a nácik áldozatainak. A legismertebb a Brandenburgi kapu közelében található holokauszt-emlékmű. A nácik által meggyilkolt zsidók, romák és homoszexuálisok is kaptak emlékhelyet a német fővárosban. Lengyel politikusok régóta követelik, hogy állítsanak emléket a nácik lengyel áldozatainak is. A német pártok – a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) nevű tömörülést leszámítva – támogatják a kezdeményezést.
A varsói felkelés „jajkiáltás az emberi méltóságért, a megszégyenítés és a megalázás elleni lázadás jelképe” – mondta Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter.
Varsó, 1944 – Forrás: Wikipedia
A politikus kiemelte, hogy az elkövető még mindig nem tette jóvá a Lengyelországnak és a lengyeleknek a második világháború alatt okozott kárt. A tárcavezető rámutatott, hogy a varsói felkelés után 85 százalékban elpusztított lengyel fővárost maguk a lengyelek építették újjá, és ez jól mutatja, hogy miért nem tekinthetik lezártnak a háborús kártérítés ügyét.
Maas már szerdán is jelezte, hogy a varsói vezetés követelése ellenére a berlini kormány lezártnak tekinti a második világháborús jóvátételek ügyét. Czaputowicz akkor azt mondta:
Lengyelország „igazságtalannak érzi az elszenvedett veszteségek miatti jóvátétel hiányát”.
Hetvenöt éve, 1944. augusztus 1-jén robbantott ki fegyveres felkelést Varsóban a lengyel földalatti ellenállás a megszálló németek ellen. A lengyel fővárostól nem messze tartózkodó szovjet Vörös Hadsereg egységei nem siettek a felkelők segítségére, így a 20 ezer katona és 200 ezer civil életét követelő küzdelem két hónap után elbukott. A nácik bosszúból szinte a földdel tették egyenlővé a lengyel fővárost.
MTI
