A Kossuth tér arcai
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának az volt az elképzelése, hogy elegáns palotaépületek vegyék körbe a teret, amelyek többé-kevésbé egységes képet mutatnak. Az 1920-as évek végére az Országházat körülölelő építészeti terek közül már csak a déli térszakasz állt üresen. Ekkor megbízták Hültl Dezső építészt – akinek a nevéhez számos ikonikus budapesti épület tartozik -, hogy tervezzen a Kossuth tér déli oldalára egy egységes homlokzatot az ott található telkekre. 
A vértanúk tere felőli oldalra – két ütemben – 1937-re megépült Hültl neoreneszánsz palotájának egyik oldala. Érdekesség, hogy az első ütemben vasbetonból, a másodikban pedig téglából építették a házakat, de kívülről a különbség egyáltalán nem látható. További érdekesség még, hogy az udvarán kétszintes mélygarázst hoztak létre, ahonnan az akkori Géza (Garibaldi) utcára lehetett kihajtani – ez akkoriban nagyon különlegesnek számított. Nem utolsó sorban a bérpalota lakásai a kor vívmányaival voltak ellátva: fürdőszoba míves káddal minden lakásban, központi fűtés és elektromos jégszekrényekkel ellátott konyhák. Az épületegyüttes Duna felé eső oldalának megépítését pénzhiány, illetve a második világháború kitörése akadályozta meg. 
A második világháború után végleg eldőlt, hogy nem a Hültl-féle tervek szerint fogják megépíteni az épület maradék részét, hanem egy modern, a szocialista embertípushoz illő formában. Az építkezés tervét azonban a metróépítés keresztül húzta, mivel a Kossuth téri metrófeljáró helye pont az építési telken volt kijelölve. Az 1950-es években megkezdődött metróépítés többszöri leállás után csak a 1973-ban fejeződött be. 
Ekkor foglalkoztak újra a hiányzó házrész megépítésével. Központi utasításra megbízták Pintér Béla építészt, hogy az elkészült metrókijárat fölé egy olyan modern épületet építsen a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) számára, amelynek „szerkezeti, építészeti, szakipari, gépészeti, belsőépítészeti kialakítása a magyar anyag- és építőipar kiállítótermeként kell reprezentálnia a magyar ipart”. Az 1972-ben átadott MTESZ székház a tér építészeti értékeit nélkülözve lett felépítve, egyedül a tömegében emlékeztet Hültl eredeti tervére. 
A Steindl Imre Program keretében a Kossuth Lajos tér visszanyeri a második világháborút megelőző arculatát. Azért nyúltak hozzá az MTESZ-székházhoz is, mert nem illett a tér többi épületéhez. Eleinte csak a homlokzatát akarták megváltoztatni úgy, hogy az illeszkedjen a Hültl-féle tervekhez. De hamar kiderült, hogy a székház tartószerkezete a vártnál rosszabb állapotban van. 
Végül 2016-2017-ben lebontották az épületet. A helyén egy modern irodaház épül, de a Hültl Dezső tervezte homlokzattal. Az új épületben az Országgyűlés irodaháza kap helyet és egy föld alatti folyosón keresztül kötik össze az Országházzal. Az új irodaház az első, szabadon választott, 1990-es országgyűlés elnöke előtt tisztelegve Szabad György nevét fogja viselni. Továbbá fel fogják újítani a 9-10. szám alatti épületek homlokzatát és tetőszerkezetét, hogy egységes képet mutassanak majd az új Szabad György Irodaházzal.
Fecske Gábor László
