Finn miniszterelnök: egységes megoldást kell találni a migráció kérdésére

Az Európai Unió feladata az átfogó biztonság és a béke megőrzése, „ez a legfontosabb kérdés”, amelynek érdekében hosszú távú és egységes megoldást kell találni a migrációra – jelentette ki Antti Rinne finn miniszterelnök Strasbourgban, a finn uniós elnöksége célkitűzéseiről folytatott európai parlamenti vitában szerdán.

Az unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnöke kiemelte, az emberek a biztonság szavatolását várják, amelyhez stabilitásra van szükség az uniós politikában, valamint szorosabb együttműködésre az unión kívüli országokkal és gazdasági fejlődésre a migráció kiinduló országaiban.

A finn elnökség által legfontosabbnak tartott területek, köztük a közös uniós és európai értékek megőrzése, a jogállamiság tiszteletben tartása, a versenyképesség fokozása, a társadalmi integráció és a nemek közötti egyenlőség kérdése, jó kezekben van az Európai Bizottság részéről Ursula von der Leyen elnökké választásával

– húzta alá a finn kormányfő.

Antti Rinne kijelentette, az EU értékei – a demokrácia, az emberi jogok, az egyenlőség – nyomás alá kerültek. Nő a munkanélküliség, a társadalmi egyenlőtlenség, terjedőben van a populizmus és erőre kapnak a szélsőséges nézetek. Az EU egységét próbára teszi továbbá az Egyesült Királyság kilépése.

Fontosnak nevezte, hogy az EU jövője szociális, gazdasági és környezetvédelmi szempontból is fenntartható legyen.

Véleménye szerint a fő prioritások között kell lennie vezető szerepének biztosítása az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A finn elnökség 2019 végéig meg akar állapodni a közös uniós forgatókönyv fő elemeiről, hogy a 2050-re kitűzött célok, köztük a klímasemlegesség, megvalósulhassanak – szögezte le.

Beszédében arra emlékeztetett, hogy az emberi jogok, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság mind olyan értékek, amelyeket a tagországok vállaltak, hogy a közösség tagjává válhassanak. Mivel ezen értékek sarokkövei az unió minden fellépésének, a jogállamiság kérdésének kiemelt szerepe van a finn elnökség programjában.

„Az EU az értékek közössége. Nem lehet szabadon válogatni a szólásszabadság és az emberi jogok betartása között. Nem így működik a nyugati demokrácia”

– fogalmazott.

A jogállamiság tiszteletben tartása nemcsak a polgárok jogainak megvédését jelenti, hanem azt is, hogy Európa megfelelően működjön és hitele legyen a világban – emelte ki. Hozzátette, Finnország célja az unió jogi keretének megerősítése és jogi eszköztárának kiszélesítése.

Fontos ugyanis, hogy hatékonyan lehessen elérni azt, hogy az EU közös értékeit a tagállamok betartsák – mondta.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy finn elnökség folytatni kívánja a tárgyalásokat arról, hogy az uniós alapokat hogyan lehet a jogállamisági szabályok betartásához kötni.

A 2021-től érvényes, hétéves uniós költségvetéssel kapcsolatban elmondta, a finn elnökség az év végéig tető alá akarja hozni annak végleges változatát, amelynek az uniós prioritásokat és a hagyományos értékeket kell tükröznie, hogy Európa elérje közös céljait.

Finnország július elsején vette át az Európai Unió féléves soros elnökségét Romániától.

Tóth Edina, a Fidesz-KDNP EP-képviselője felszólalásában rendkívül fontosnak nevezte, hogy az EU klímavállalásait úgy határozza meg, hogy az az unió globális versenyképességét ne korlátozza, és ne járuljon hozzá a károsanyag-kibocsátás növekedéséhez az unión kívüli országokban sem.

Az EU dekarbonizációs stratégiája kapcsán hangsúlyozta: ideológiai vita helyett alapos elemzésre és tervezésre van szükség.
Emellett pedig megértőnek kell lenni azokkal a tagállamokkal, amelyek számára a legnagyobb nehézséget okozza a kitűzött célok elérése – hívta fel a figyelmet.

„Fontos, hogy a Párizsi Éghajlatmegállapodás céljainak végrehajtásához valamennyi részes fél hozzájáruljon. Magyarország a fenti elvek betartása mentén kész vállalni a részét és aktívan együttműködni a többi országgal” – zárta felszólalását a néppárti képviselő.

Donáth Anna Júlia, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta, az uniónak a demokratikus értékek súlyos megsértése esetén is következetesen fel kell lépnie.

Az EU nem korlátozhatja a jogállamiság védelmét a bíróságok autonómiájának és függetlenségének fenntartására, elengedhetetlen a sajtószabadság és a médiapluralizmus kezelésének problémája is, „ugyanis egy propagandamédiával uralt országban nem beszélhetünk igazi demokráciáról” – mondta a képviselő.

MTI