A statisztikák szerint Magyarország tényleg jobban teljesít

Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke a kiadványhoz írt előszavában kiemelte: a 2017-ben domináló, pozitív gazdasági folyamatok a 2018-as évben is jellemzőek maradtak. Ennek köszönhetően az elemzés által érintett legtöbb szakterületen kedvező fejleményekről lehet beszámolni. 

Gazdasági növekedés: Magyarország és a V4-ek jóval az EU-s átlag felett teljesítettek

Ökonómiai szempontból fellendülőben van Közép-Európa – ez látszódik a KSH adataiból is. A magyar gazdaság teljesítménye idén 4,9 százalékkal nőtt, ez több mint két és félszerese az 1,9 százalékos európai átlagnak. Ez a dinamikus fellendülés nemcsak Magyarországot, hanem a Visegrádi Négyek többi országát is jellemzi, tőlük nagyobb mértékű növekedést csupán Írország tudott realizálni (6,7 százalékos).

A kiadványban azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy Magyarországot „nagymértékű gazdasági nyitottság”, élénk külkereskedelem jellemzi (az export értéke a magyar GDP 86,5 százalékát tette ki). Ez pedig azzal a kockázattal jár, hogy a környező országok – különösen legfőbb külkereskedelmi partnerünk, Németország – gazdasági helyzetének romlása esetén a magyar gazdaság jelenlegi pozíciói is veszélybe kerülhetnek.  

A magyar gazdaság fellendülésében nagy szerepe van azoknak a fejlesztéseknek is, amik sok esetben az uniós forrásokból valósulnak meg. E fejlesztések többsége az utóbbi évben az infrastruktúrát, az ingatlanszektort, illetve a feldolgozóipart érintette. Szintén elősegíti a gazdasági konjunktúrát a vállalkozási kedv növekedése, valamint a vállalkozói környezet javulása. 

Fejlődött a mezőgazdaság, dübörgött az ipar 

Az egyes gazdasági ágazatok tekintetében elmondható, hogy az összes szektorban – a mezőgazdaságtól kezdve a turizmuson át a vendéglátásig – növekedés tapasztalható. A mezőgazdaságban a tavalyi év termelési mutatói elmaradtak ugyan a 2017-estől, ennek ellenére az ágazat továbbra is konjunktúrában van.

Az ipari termelés szintén jelentős mértékben, 3,9 százalékkal nőtt, az 1.3 százalékos európai átlaghoz képest ez kiemelkedőnek számít. Elsősorban a feldolgozóipar és a bányászat bővült az előző évben, míg az energiaiparban némi visszaesés következett be.

Társadalom: továbbra is fogyott a népesség

2019. január 1-jén Magyarország népessége 9 millió 764 ezer fő volt. Ez azt jelenti, hogy 2018-ban magasabb volt a halálozások rátája a születésekénél, vagyis többen haltak meg, mint ahányan születtek.  A népességfogyást a bevándorlás valamelyest mérsékelte, így az ország népessége ténylegesen 14,3 ezer fővel (0,14 százalékkal) csökkent az előző évhez képest. 

A népesség korszerkezete a fentiek miatt változatlanul a szépkorúak irányába tolódott. A kiadvány szerint: „2019. január elsején száz gyermekkorúra 133 időskorú jutott, az egy évvel korábbi 130-cal szemben”. 

A házasságok száma kis mértékben nőtt az előző évhez képest, ellenben a válásoké jelentős mértékben csökkent: a 2017. évi 18 500 váláshoz képest 2018-ban csupán 16 500 válást jegyeztek, ez 10,81 százalékos csökkenést jelent.

Kedvezően alakult a munkaerőpiaci helyzet

A munkanélküliség rekord alacsony, 3,7 százalékos szintre süllyedt 2018-ban, ez az EU-n belül is az egyik legjobb eredménynek mondható. Országos szinten e tekintetben az egyes megyék közt komoly különbségek mutatkoznak: míg Győr-Moson-Sopron megyében a munkanélküliségi ráta csupán 1,5 százalékot tett ki, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanez az érték elérte a 8,9 százalékot.  Meglepő módon az adatok szerint a fővárosban 2018-ban nőtt a munkanélküliség aránya az előző évhez képest (bár pontos adatot ennek kapcsán a KSH nem tett közzé).

Egyre több pénzt költött az állam oktatásra

2018-ban nőtt az oktatásra költött költségvetési kiadások mértéke: erre a célra a magyar állam az előző évhez képest 4,9 százalékkal többet, mintegy 1,5 ezer milliárd forintot költött. Az iskoláskorú népesség aránya – a fentebb említett demográfiai mutatók miatt – az előző évhez hasonlóan csökkent.

Javultak az életkörülmények

A bérek nagymértékű növekedése révén – az átlagos nettó, illetve bruttó kereset egyaránt 11 százalékkal nőtt – az életszínvonal is javult, egyre több pénz maradt olyan fogyasztási cikkek vásárlására, amelyek nem számítanak létszükségletnek. 

A szociális ellátásra költött összegek aránya is 2,3 százalékkal nőtt, valamint sok tekintetben javult a szociális szféra helyzete. A KSH megállapításai szerint csökkent például azoknak az állampolgároknak az aránya is, akik kitettek a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának.

Az egészségügyre is egyre több pénzt fordít az állam, ennek ellenére a szférában továbbra is tapasztalhatóak nehézségek, a kiadvány szerint sok kórház küzd az ápolószemélyzet hiányával. 

Az életkörülmények javulásának köszönhetően az emberek közül is egyre többen érzik elégedettnek, boldognak magukat. A leginkább ez – talán nem meglepő módon – a fiatalokra jellemző. A kimutatás szerint a párkapcsolatban élők, illetve gyermeket nevelők lényegesen boldogabbak, mint az egyedülállók.

Ingadozó környezetvédelmi helyzet

A káros anyagok emissziója megfékezésének tekintetében is kisebb előrelépések történtek 2018-ban, ezek által csökkent mind az üvegházhatású gázok (0,5 százalék), mind a savasodást okozó anyagok (3,2 százalék) kibocsátása. Az előbbiek tekintetében a legfőbb nehézséget az jelenti, hogy a háztartások kibocsátásának mértéke az elmúlt évben is 1,8 százalékkal nőtt, ezért országos szinten csak 0,5 százalékos csökkenést sikerült elérni.

Az energiafogyasztás – nagyrészt az ipari termelésnek köszönhetően – 2018-ban is emelkedett, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a megújuló erőforrások használatának aránya. 

A KSH által közzétett kimutatás innen letölthető.

Kiemelt kép forrása: Pixabay