Bibliai ábrázolásokat találtak egy V. századi zsinagógában

A Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem professzora, Jodi Magness – aki egyben az ásatás vezetője is –,  fedezett fel először egy 1600 éves mozaikot, amely apró kőkockákból (vagy falemezekből) készült a galileai Huquq falu zsinagógájában, Izraelben.

– Felfedeztük az Elim legelső ábrázolását, melyet az ősi zsidó művészetben valaha találtak

– mondta Magness.

Az egyetem által közzétett interjúban Magness elmondta, a Huqoq-i ásatás kilenc éve tart és minden nyáron a diákjai is megtalálhatják és elemezhetik a késő római zsinagóga maradványait az ő segítségével és irányításával, hogy világosabb képet kapjanak a korszakról és lakóiról.

Az V. századi zsinagógában legutóbb felfedezett mozaik egy jelenetet ábrázol a Teremtés könyvéből, annak 15. fejezetének 27. része ír Elimről, arról a helyről, ahová a száműzött egyiptomiak menekültek kimerítő utazásuk után (a magyar Bibliában: „Azután elérkeztek Élímbe. Ott tizenkét vízforrás volt és hetven pálmafa. Ott ütöttek tábort a víz mellett.” 2Móz 15,27).

– Elim az a hely, ahol az izraeliták táboroztak, miután Egyiptomból elmenvén, víz nélkül vándoroltak a pusztában

– mondta Magness.

Magness és szorgalmas csapata már korábban is sikeresen tárta fel  a történelmi műalkotásokat. Először 2012-ben bukkantak rá a zsinagógában a mozaikokra, ezután Noé bárkájának, a Vörös-tengernek, Jónás és a hal, valamint Bábel tornyának történetét mind 2014 és 2017 között tárták fel.

Tavaly a kutatók egy olyan mozaikot találtak, melyet „két pólus között”-nek neveztek el. A kép két kémet ábrázol, akiket Mózes küldött Kánaánba. A legutóbbi talált leletük ábrázolásai azonban az Elim történetét, valamint a Teremtés és Dániel könyvében található fejezeteket járják körül. A három panel egyike a mezőgazdasági munkásokat ábrázolja a betakarítás idején, míg a másik egy sor kutat és pálmákat.

– A panel bal oldalán egy rövid tunikát viselő férfi víztartót hordoz, és egy íves kapu mellett áll, ahol Bábel tornyának építése látszik

– magyarázta Magness.

A mozaik tartalmaz néhány tényleges írást is, amely megerősítette azt a vélekedést, hogy a kép az Elim történetét járja körül. – A kapu fölött felirat olvasható: „És eljöttek Elimhez” – tette hozzá a professzor asszony.

2016-ban ugyanebben a zsinagógában fedeztek fel egy Nagy Sándort ábrázoló mozaikot. Vita áll fenn azonban abban a kérdésben, hogy valóban Nagy Sándor alakját ábrázolja-e a történelmi kép. Amennyiben igen, ez lenne az első nem bibliai történet, amelyet valaha ősi zsinagógában találtak.

A szakértők úgy vélik, hogy a Huqoq-ban talált mozaikok mennyisége és tartalma is azt jelzi, hogy a zsidó élet a térségben a keresztény uralom alatt is virágzott. Ez megkérdőjelezi azt az egyetemes álláspontot, miszerint a zsidó lakosság száma Huqoq-ban csökkent, sőt az 5. században a népességszámban visszaesés volt tapasztalható.

– Munkánk megvilágítja a judaizmusnak azt az időszakát, amiről eddig az egyetlen írásos forrásunk az e korszak zsidó bűneiről szóló rabbinikus irodalom, és a korai keresztény irodalomban szereplő referenciák voltak – mondta Magness, hozzátéve, hogy ezek a források csupán íróik véleményét közvetítették, nem pedig tényleges tapasztalataikat.

– Tehát a régészet kitölti ezt a szakadékot a zsidó vallás 4-6. század közötti aspektusaira vonatkozóan, amelyről semmit sem tudtunk eddig

– mondta Magness. – A felfedezéseink azt mutatják, hogy a judaizmus továbbra is sokrétű és dinamikus volt a második Jeruzsálemi templom i. sz. 70-ben történő megsemmisítése után is – tette hozzá.

A Huqoq ásatási projekt az UNC-Chapel Hill, a Máltai Egyetem, a Maine-i Egyetem, a Nyugat-Karolina Egyetem, a Manitoba Egyetem, a Torontói Egyetem, az Austin College, a Howard Egyetem, a Queens College, valamint a Baylor Egyetem, a Brigham Young Egyetem, az Izraeli Antikvitások Hatósága és a Tel Aviv Egyetem szakértőiből áll.