EU-csúcs: józan kompromisszumokra, demokratikus döntéshozatalra van szükség
Simon János kérdésünkre, hogy vajon mennyi idő alatt születik meg a kompromisszum, hangsúlyozta: nem az a kulcskérdés, hogy a döntés mennyi időt vesz igénybe, hanem az, hogy milyen minőségű lesz, illetve hogyan születik meg.
A népuralom lényege a kompromisszumok rendszerének a működése – amíg ezeknek megfelelően zajlik a döntéshozatal, addig demokráciáról beszélhetünk. A határozathozatal elhúzódása bár nem szerencsés fejlemény, azért komoly problémának sem mondható; inkább szülessen meg a döntés hosszú idő alatt, csak a végeredmény legyen megfelelő – fogalmazott.
Arra a kérdésünkre, hogy a sajtóértesülések alapján esélyesnek tűnő négy jelölt közül (Frans Timmermans, Michel Barnier, Kristalina Georgieva, illetve Andrej Plenković) ki kerülhet az Európai Bizottság élére, kifejtette: egyértelműen Barnier megválasztása tűnik a legvalószínűbbnek, aki vélhetően szakmailag is a legjobb választás lenne.
– Barnier egy pragmatikus döntéshozó, aki ismeri a demokrácia technikáit és sikeresen alkalmazni is tudja azokat, ahogy ezt már korábban láthattuk – emelte ki.
Hangsúlyozta: Barnier-t támogatják Közép-Európa országai, valamint a franciák is, akik könnyen lehet, hogy más európai országokat – például a spanyolokat – is rá tudnak beszélni arra, hogy sorakozzanak fel Barnier mögött. Megválasztása elé a legnagyobb akadályt a németek gördíthetik, akik Manfred Weber jelölésével teljesen elszámították magukat: a németek olyan elnököt akartak a bizottság élére, aki tapasztalatlanságából adódóan az EP-választási kampány alatt rengeteg hibát követett el, és részben ezeknek köszönhetően alakult ki az a helyzet, hogy az EPP győzelme ellenére a csúcsjelöltjük nem kerül az elnöki székbe. Ezt mostanra már – kénytelen-kelletlen – Angela Merkel is tudomásul vette. Elképzelhető, hogy az újonnan kiválasztott bizottsági elnök támogatásáért cserébe, kompenzációként egy német politikust akarnak majd az Európai Bank elnöki székébe ültetni.
Hozzátette továbbá azt is, egy német bankelnök Közép-Európa és Magyarország számára is előnyös lehetne, hiszen a régió jelentős mértékben függ a német gazdaságtól. Példaként említette: ha jön például egy krízis az autóiparban, akkor könnyebb egy némettel szót érteni, aki ismeri a régió sajátosságait és problémáit, mint más európai ország képviselőjével.
A bizottsági elnöki tisztség jelöltjeire visszakanyarodva a politológus úgy fogalmazott: az európai tisztségekért folyó küzdelemben számunkra az a legfontosabb szempont, hogy a közép-európai érdekképviselet kellően erőssé váljon az elkövetkező öt év során. Ha olyan jelölt kerülne a Bizottság élére, aki nem képviseli például a német, a magyar, vagy a közép-európai érdekeket is, akkor azt az egész Európai Unió megsínylené. Az uniós szervek döntéshozatala és mindennapi működése nagyon nehézkessé válna – és ez senkinek sem lenne kedvező.
Éppen ezért az a fontos, hogy az európai tisztségek elosztásakor egy józan kompromisszum szülessen, ahol az egyes tagállamok érdekköreit oly módon hangolják össze, hogy a folyamatból mindenki úgy kerülhessen ki, hogy nyertesnek érzi magát – szögezte le.
Kérdésünkre, hogy milyen változásokra számíthatunk, ha mégse Barnier vagy egy másik néppárti jelölt lesz az Unió első embere, kifejtette: a válasz ebben az esetben egyértelműen személyfüggő. Fontosnak nevezte, hogy a majdani tisztségviselőket minden európai pártcsalád és tagállam, ha nem is támogatja, de legalább elfogadja.
Simon János megjegyezte, az említett kompromisszumok elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy demokratikus Európai Unióban éljünk, és ne egy „új Szovjetunió” korszaka jöjjön el.
Álláspontja szerint egyelőre azért pozitívak a kilátások – úgy fest, ha nem is könnyen, de jó megállapodás születhet.
Hozzátette: nemcsak a személyek tekintetében van szükség kompromisszumokra, hanem az EU strukturális átalakításának feladataival kapcsolatosan is. Harminc esztendő alatt sokat változott az Európai Unió, fontos, hogy az intézményrendszer is kövesse.
Nagy szükség lenne például egy kisebbségvédelmi bizottságra – ennek hiányát az úzvölgyi temetőben történt eset kapcsán is megtapasztaltuk. Hogy az EU arculata miként alakul a következő években, abban többek közt Magyarországnak is nagyon fontos szerepe lehet – emelte ki.
A politológus arra is kitért, hogy magyar szempontból az elkövetkező időszak komoly kérdése lehet az, hogy a bizottsági elnök elfogadja-e Trócsányi László személyét európai biztosként, és ha igen, akkor olyan biztosi feladatkört kap-e a magyar politikus, amiben hasznosul szakmai tudása és felhalmozott tapasztalata. Továbbá az is kulcskérdés lehet, hogy az EB szakbizottságai közül melyekben kapnak helyet magyar képviselők is.
Ha például az agrárbizottságba magyar képviselő is bekerül, akkor nagyobb mértékben tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy megfelelő összegű agrártámogatáshoz jussanak a hazai gazdálkodók, és ne a Nyugat-Európai tőke erősítse pozícióját országunkban. Ugyanez igaz a többi stratégiai területre is – jegyezte meg.
Az a fontos tehát, hogy a felsorolt intézmények tekintetében Magyarország és Közép-Európa is döntési, illetve megfelelő érdekképviseleti pozícióba kerüljön, és ezáltal biztosított legyen a régió fejlődésének lehetősége – összegezte.
Kapcsolódó írásunk:
