Nem baj, ha a pápának ember arca van – jelentette ki Hortobágyi Cirill a beszélgetés során. A legutóbbi pápák sorát végigtekintve megállapította: II. János Pál lengyelként, magával hozta a népi vallásosság kiemelt szerepét; XVI. Benedek művelt teológus; Ferenc pedig „ki akar lépni”, és a szegények egyházának pápája akar lenni, a lelki vonulatot állítja fókuszba.

– A jövő Egyházának misztikusnak, missziósnak és ökumenikusnak kell lennie – húzta alá Hortobágyi Cirill, aki szerint Ferenc pápa ehhez még egy karaktert tett hozzá: a személyességet, amelyet általunk korábban közölt magyarországi felmérések is alátámasztanak.

A pannonhalmi főapát szerint a migránsokkal kapcsolatos polémiában is Ferenc pápa hangsúlyozta a személyes kapcsolatok fontosságát. Találkozásokra van szükség, hogy megismerjük a másik személyes élettörténetét.

hirdetés

A Miatyánk szövegének megváltoztatásáról a főapát elmondta: sokszor úgy vagyunk a liturgikus szövegekkel, mintha azt így pottyantotta volna le a Jóisten az égből – de ez nem így van. – Értelmezett szövegekről van szó, és időnként megváltoztatják őket. Ám az is biztosra vehető, hogy Ferenc pápa érzékeny módon közelítene a szövegváltoztatás magyarországi megvalósításához, lévén, hogy az ökumenikus egység iránti törekvés fontos lenne számára – vélekedett Hortobágyi Cirill.

A pannonhalmi főapát kérdésre válaszolva hangsúlyozta: Ferenc pápa világosan látja, hogy Európa missziós terület, és azt is látja, hogy az evangélium megélése tud hatni. – Akkor lesz változás Európában, ha mi magunk teszünk valamit – nem a pápán kell számon kérni dolgokat. Előrejutni a megélt hittel lehet – utalt az egyházi szegénység kérdésköréhez kapcsolódóan a pannonhalmi főapát.

Forrás: Magyra Kurír; Fotó: MTI/Krizsán Csaba