Humorérzéke és kritikai hajlama már egész fiatalon, gimnáziumi éveiben megmutatkozott, nemcsak gyermekkori naplóiban, hanem tizenöt éves korában megjelent Nászutazás a Föld középpontján keresztül című parodisztikus regényében is. 1905-ben kifejezetten gyengén érettségizett, 1906-tól azonban több újság is közölte írásait, ezek közül a leghíresebb a Nyugat, melynek 1908-tól írt. Ugyanezekben az években kötött barátságot Kosztolányi Dezsővel és Csáth Gézával is, mohó szenvedélyességgel vetve bele magát a pesti szellemi életbe. Az Európa élvonalába tartozó magyar tudomány és művészet virágkorát élte ekkor, Karinthy a tudomány iránt nagy érdeklődést mutatva, tudós barátai által első kézből szerezte ismereteit.

A magyar irodalomba történő látványos berobbanása 1912-ben történik, amikor megjelenik először az Esik a hó, majd a Ballada a néma férfiakról című két novelláskötete. Ugyan ebben az évben az Együgyű lexikon, a Görbe tükör humoreszkgyűjtemény és az Így írtok ti, óriási népszerűségre számot tartó műve is napvilágot lát. Szintén ebben az évben Judik Etel színésznőt férje haragja elől Berlinbe szökteti, egy évvel később összeházasodnak, 1914-ben pedig Gábor nevű fiuk is megszületik. 

A háború kitörése fokozta pacifizmusát, több művében is tiltakozott ellene. Szerinte 

a háború ellentéte nem a béke, hanem az eszmék forradalma.

E szellemben jelent meg 1918-ban Krisztus és Barrabás című kötete. Még ebben az évben spanyolnáthában fiatalon meghal felesége, mely esemény és a politikai fordulatok együttesen mélyen meggyötörték. A kommün bukása után ugyanis kipellengérezte a fehérterror ideológiáját, s ettől kezdve jobbról is, balról is támadták. 1920-ban feleségül vette Böhm Arankát – aki szintén férjét hagyta ott Karinthy miatt – 1921-ben fiuk születik, aki a Ferenc nevet kapja.

hirdetés

Az elsők között tűzte tollhegyre a szélsőséges diktatúrákat, Mussolinit, Hitlert, Sztálint, s mikor elcsatolt magyarlakta területeken tett körutazást, megrázó vallomásokat ír magyarságtudatáról. Bravúros verseskötete 1930-ben Nem mondhatom el senkinek címmel jelenik meg, mellyel nagy sikereket ér el, a hagyományos formákat a groteszk, az abszurd, a relativista fekete humor irányába fejlesztetve tovább.

1936-ban agydaganatot diagnosztizáltak nála, a betegséggel és műtéttel kapcsolatos élményeit pedig regényekké formálta (Mennyei riport, Utazás a koponyám körül, Üzenet a palackban). A műtét után halálig maradt másfél esztendő gyorsan pergő hétköznapok, mardosó gondok, félelmek között telt az író számára. Az újságírói robot elemésztette, kávéházról kávéházra járt, Kosztolányi és Tóth Árpád halála nagyon mélyen érintette. Végül 1938, augusztus 29-én, 51 éves korában halt meg Siófokon, cipőfűzője bekötésekor az az ér pattant el az agyában, melyből korábban agydaganatát távolították el.

Karinthy frigyes meghatározó hatással volt a magyar irodalomra, szellemessége mellett bátran kísérletezett a műfajokkal a groteszk műfajában pedig egyedülálló alkotó volt. Egyik leghíresebb, 1916-ban megjelent műve, a Tanár úr kérem hatalmas népszerűségnek örvendett és örvend a mai napig.

Karinthyra és életművére emlékezve álljon itt néhány sor híres kötete címadó versének végéről:

“Még nem tudom, mit mondok majd, nem én,
De úgy sejtem, örömhírt hoztam én.

Örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt
Nektek, kiket szerettem,
Állván tátott szemmel, csodára várván.

Amit nem mondhatok el senkinek,
Amit majd elmondok mindenkinek.”

Cikkünk a Kulturális Enciklopédia segítségével készült. 
Kép forrása: origo.hu