Az unió szuperállammá formálása zsákutca
A közös értékek erőltetése helyett a közös érdekeket érdemes előtérbe helyezni, amelyben jelentős szerepet játszik a szabadpiac, a vámok eltörlése, az emberek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad áramlása – állapítja meg a szerző a Magyar Nemzetben megjelent írásában, melyben leszögezi:
az unió szuperállammá formálása zsákutca,
amelynek sem történeti-politikai (nemzetek szuverenitása), sem emberi-társadalmi (uniós identitás hiánya) feltételei nem adottak.
A szuverén nemzetekre-nemzetállamokra épülő koncepció létező európai talapszatlatra és hagyományokra támaszkodhat. Fricz Tamás írásában az Európai Uniót az Amerikai Egyesült Államokkal összevetve kifejti: amíg az amerikaiak alulról szerveződtek, tagjai azonos kulturális és vallási közegből érkeztek, és szuverenitásukat a függetlenségi háborúban közösen vívták ki, ezért náluk a szuverenitás egy és oszthatatlan, addig Európa évszázadok során létrejött nemzetekből áll, a szuverenitást kezdettől fogva a nemzetállamok hordozzák.
– A történelmi gyökerek tehát eleve meghatározzák, hogy a föderális alapon szerveződő Európa gondolata téves. Szemben Amerikával,
Európában nem egy közös gyökerű nép tagolódott államokra, majd lépett természetes szövetségre, hanem a különböző népek alkottak meg egy-egy nemzetet
– mutat rá Fricz Tamás politológus.
– Annak ellenére, hogy az Európai Uniót megálmodó alapítók utópisztikus gondolata az Európai Egyesült Államok létrejötte volt, mégis a nagyhatalmak elég hamar kihátráltak ebből, és egyedül a gazdasági együttműködést hagyták bent a közösben.
– A föderális elképzelést a globalista elit tagjai felülről, kívülről akarták rákényszeríteni az európai államokra, és nem alulról szerveződött, mint Amerika – állapítja meg a politológus. Ez az erőltetés 2015-ben, az Európába irányuló migráció tömeges megindulása óta különösen erőre kapott. A „globális erőcentrumok” olyanokat támogatnak, akik a föderális elképzelés híveivé válnak.
A szoros föderális államszövetség megteremtéséhez nélkülözhetetlen a közös identitástudat,
a mi-tudat. Megvan-e ez? A válasz egyértelmű: nincs. – szögezi le Fricz Tamás.
A közös civilizációs alapok is tapasztalhatóan meggyengültek, az azokhoz való viszonyulás és ragaszkodás eltérő lett kelet és nyugat között, mintegy régi-új vasfüggönyt képezve a kontinens két fele közé. A meglazult értékrendi kötődés – a keresztény-zsidó vallási és erkölcsi gyökerek meglazulása – nem tud identitástudatot képezni.
Az emberek az uniót a saját életük megkönnyítése miatt tartják fontosnak, ám nem létezik összeurópai identitástudat. Az unió igenlése elsősorban a gazdasági és jóléti előnyökre vonatkozik.
Az „ever closer union” helyett az „ever less union” (minél kevesebb unió) látszik a megoldásnak.
– Ez nem az unió fokozatos leépítését és végül megszüntetését jelenti, hanem a politikai együttműködést lazítani kell és demokratikussá kell tenni (a tagállamok egyenrangúságára építve), s a Közös Piac modelljének megfelelően az önállóságra épülő gazdasági együttműködést kell újra előtérbe állítani, jóval kevesebb beleszólással egymás politikai, illetve gazdaságpolitikai rendszereinek működésébe – összegzi Fricz Tamás.
Forrás: MN
