A néphagyomány a termékenységet ünnepli pünkösdkor
A pünkösd a keresztény vallás egyik legfontosabb ünnepe, amely részben a kereszténység előtti hagyományok – így például a rómaikhoz kötődő tavaszünnep, a floralia – elemeit is magába építette.
Az ünnep jelképei közé tartozik a zöld ág, a pünkösdi rózsa és a májusfa, amelyek mind a termékenységet jelképezik. Sok helyen ekkor döntötték ki a május 1-jén felállított májusfákat, de néhol az is előfordult, hogy ezeket csak Pünkösdkor állították és díszítették fel.
A pünkösdhöz társul továbbá a piros szín is, amely egyrészt a Szentlelket szimbolizálja, másrészt szintén köthető a termékenységkultuszhoz.
Az ünnephez kapcsolódó legismertebb – már a késő középkorban is létező – népszokás a pünkösdi király és királyné megválasztása. Pünkösdi királlyá az válhatott, aki a faluközösség fiataljai számára rendezett vetélkedő során – ez lehetett például lóverseny, bikafékezés, bothúzás vagy kakasütés – a legeredményesebbnek bizonyult. 
A kiválasztott legény királysága alatt számos kiváltságban részesült a faluban, többek közt ingyen ihatott a kocsmában és minden falusi lakodalomra meghívták. Pünkösdi királynévá egy-egy községben az adott település legerényesebb, vagy épp legszebb lányát választották meg, akivel aztán a többi leány körbejárta a falut és termékenységvarázsló mondókákat dalolt.
Számos néphiedelem is kapcsolódik a pünkösdhöz. Az egyik szerint az ablakba tett virág, vagy a kerítés lécei közé tűzött zöld ág hatására elkerülik a házat a rontások, boszorkányok, szellemek és villámcsapások. Továbbá úgy tartják, hogy az ablakokat ekkor nyitva kell tartani, hogy beszállhasson rajtuk a Szentlélek.
A pünkösdhöz – a termékenységkultusz jegyében – udvarlással, párválasztással kapcsolatos tevékenységek is bőven társultak. Egyes helyeken a legényeknek rózsát kellett csempészniük a kiszemelt leány ablakába, a leányok pedig koszorút fontak az udvarló számára.
Általában a mise után kerül sor a pünkösdölésre, melynek során az összegyűltek a pünkösdi király és királyné által vezetve, táncolva és dalolva járják körbe a falut, miközben adományokat gyűjtenek.
