A Csíksomlyói passió több, mint egy szokványos színdarab


Hirdetés

Az előző esztendő augusztusában több mint 25 ezer néző előtt adták elő a Csíksomlyói passiót a csíksomlyói nyeregben, az összmagyarság zarándokhelyén. Idén nyáron, augusztus 19-én pedig – a Nemzeti Színház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és az Esztergomi Várszínház együttműködésének köszönhetően – ismét szabad ég alatt láthatjuk a legendás előadást az Esztergomi Bazilika előtt. Hazánkban ez lesz a színdarab első  szabadtéri bemutatója.

Nem egyszerű egy ilyen bensőséges és mély előadást kivinni a színház falai közül. Vidnyánszky Attila korábban elmondta, a Nemzeti Színházban játszott előadáshoz képest sok mindent meg kellett változtatni. A színház falain belül, a zárt térben nagyon bensőséges történetet láthatott a közönség, a nyeregben pedig „kifelé kell dolgozni”, „ki kell nyúlni” a néző felé.

Tavaly a szabadtéren szigeteket hoztak létre a nézőtéren, hogy állandóan ott legyenek a szereplők a tömegben. Az előadás a rendező szerint egy színháznyelvi kísérlet is, a táncegyüttessel egyedi gesztusrendszert, illetve színpadhasználatot szeretettek volna kitalálni.

Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház igazgatója beszél a Csíksomlyói passió bemutatója előtt tartott nyilvános próbán a csíkszeredai Erõss Zsolt Arénában 2018. augusztus 15-én. Fotó: MTI/Veres Nándor

A mű mondanivalója és célja messze túlmutat egy átlagos színdarabén, hiszen Krisztus szenvedéstörténetét tárja elénk, amelyen keresztül a néző megérezhet valamit a krisztusi hitből. Az eredetileg 2017. decemberében, a Nemzeti Színházban bemutatott művet egy rövidebb, ugyanakkor több szereplőt felvonultató változatban mutatták be Erdélyben.

A rendező szerint az alkotás a hitevesztett, tébolyult Európa alapkérdéseit boncolgatja.

Az előadás négyféle szövegből áll össze – a 18.században Csíksomlyón bemutatott iskoladrámákból, a Szentírásból átemelt szövegekből, Berecz András által megszólaltatott archaikus népénekekből és mesékből, valamint a Szőcs Géza által még a ’90-es években írt Passióból, amely az egész mű alapját adja.

Krisztust Vidnyánszky egykori tanítványa, Berettyán Nándor játssza. A fiatal színész egy korábbi interjújában kifejtette, már maga a téma is egészen másfajta jelenlétet kíván, mint általában egy előadás.

Berettyán Nándor Krisztus és Tóth Auguszta Mária szerepében a Csíksomlyói passió előadásán a csíksomlyói hegynyeregben. Fotó: MTI/Veres Nándor

Decemberben egy kötet is megjelent Csíksomlyói passió – Egy színházi előadás zarándokútja címmel, melyből kiderül: a pünkösdi zarándoklat helyszínén bemutatott előadás nemcsak a nézőknek, de a művészeknek is életre szóló élményt jelentett. Az előadásokról készült fotók mellett a színészekkel és a többi alkotóval folytatott beszélgetéseket  is olvashatunk a könyvben, melyben a köszöntőt – nem mellesleg – Böjte Csaba írta.

Tókos Attila a halál és Tóth Auguszta Mária szerepében a Csíksomlyói passió előadásán.  Fotó: MTI/Veres Nándor

A produkcióban fellépő 50 tagú gyermekkórus énekesei Marosszékről és Böjte Csaba gyermekotthonaiból érkeztek. Pilátust a világhírű operaénekes, az erdélyi származású Molnár Ferenc játszotta, aki az előadásról szólva úgy fogalmazott, hogy az túl a művészeten, sokkal inkább olyan, mint egy spirituális misszió. A produkció táncdramaturgja Zs. Vincze Zsuzsa, társrendező-koreográfusa a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetője, Zsuráfszky Zoltán volt. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes, valamint erdélyi tánccsoportok is részt vettek a nyeregben tartott előadásban, amelynek fontos része volt a helyi művészekkel és gyermekekkel közös játék – amelyet így kicsit mindenki magáénak érezhetett.

Vidnyánszky Attila Magyarországon egy tíz előadásos turnét tervez; a tervek szerint minden állomáson helyi táncosokkal egészülne ki a darab.

 

Címlapfotó: MTI Fotó: Veres Nándor


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb