Ferenc pápa boldoggá avatta a romániai görögkatolikus egyház kommunista börtönökben elhunyt hét püspökét vasárnap az erdélyi Balázsfalván. A boldoggá avatási ceremóniára a balázsfalvi Szabadság mezején közel ötvenezer zarándok jelenlétében került sor. A misén Ferenc pápa olyan széken ült, melyet a máramarossziget és szamosújvári börtön faanyagát és rácsait felhasználva készítettek.
A görögkatolikus egyházat 1948-ban betiltotta a román kommunista állam. Püspökeit bebörtönözte, templomait átadta az ortodox egyháznak. A börtönben elhunyt püspökök többségét jeltelen sírba temették, nyughelyük máig ismeretlen. A görögkatolikus hívek egy része az ortodox egyházhoz, másik része Márton Áron hívására a római katolikus egyházhoz csatlakozott. Az egyház csupán 1989 után alakulhatott újra. Híveinek száma az egyházi nyilvántartás szerint megközelíti a félmilliót.
Az erdélyi görögkatolikus egyház a román nemzeti emancipáció bölcsője volt. A balázsfalvi pápai misét azon a téren tartották, ahol 1948-ban az erdélyi románok nagygyűlésein a román nemzet elismerését, egyenjogú törvényhozási képviseletét, valamint Magyarország és Erdélyi uniójának újratárgyalását, majd Erdély közvetlen birodalmi kormányzat alatti különállását követelték.
A boldogok sorába lépett Valeriu Traian Frentiu nagyváradi püspök, Vasile Aftenie Bukarest és az Erdélyen kívüli területek püspöke, Ioan Sucu a balázsfalvi érsekség apostoli kormányzója, Tit Liviu Chinezu titokban felszentel püspök, Ioan Balan Lugosi püspök, Alexandru Rusu máramarosi püspök és Iuliu Hossu kolozsvári-szamosújvári püspök.
Ferenc pápa a balázsfalvi Szabadság mezején pontifikált miséjén, amelyen boldoggá avat hét, a kommunisták börtöneiben meghalt görögkatolikus püspököt. Fotó:MTI/EPA/ANSA/Ettore Ferrari
Ferenc pápa szerint, miként a kommunizmus idején az erdélyi görögkatolikus püspökök tették, úgy ma is fel kell lépni a romboló ideológiák ellen. Hangsúlyozta: ma is olyan ideológiák születnek, amelyek alattomos módon megpróbálnak érvényre jutni és megpróbálják elszakítani az embereket a leggazdagabb kulturális és vallási örökségektől.
hirdetés
Balázsfalva, 2019. június 2. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ettore Ferrari
A gyarmatosító ideológiák nem tekintik értéknek az embert, az életet, a házasságot és a családot, és a múltbelihez hasonló ateista, romboló javaslatokkal ártanak legfőképpen a fiataloknak és a gyermekeinknek, gyökértelenné tévén őket – jelentette ki.
A térség legértékesebb örökségeként említette meg az 1586-os tordai országgyűlést, amelyen Európában először hirdették meg a vallási és lelkiismereti szabadságot.
Arra bátorítalak titeket, hogy vigyétek tovább az evangélium fényét a kortársakhoz. Harcoljatok, akárcsak az újonnan avatott boldogok a megjelenő új ideológiák ellen. (.)
Legyetek a szabadság és a könyörületesség megvallói, elérvén, hogy diadalmaskodjék a testvériség és a párbeszéd a megosztottság fölött.
A vérbeli testvériség a szenvedés korszakában gyökerezik, amikor a történelem által megosztott keresztények rájöttek, hogy közelebb állnak egymáshoz, és szolidárisabbak egymással – mondta Ferenc pápa.
Kísérjen az úton a Szűzanya oltalma és az új boldogok közvetítése – fejezte be prédikációját az egyházfő.
Forrás: MTI Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ettore Ferrari
