A nyugati világot a halál kultúrája fenyegeti

A magyarság Szent István királyunk óta részese Európa keresztény építkezésének – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a székelyföldi Csíkzsögödön. Mint mondta: a zsögödi keresztút egy európai emlékeztető arra, hogy hit, hűség és áldozat nélkül senki számára nincs sem megmaradás, sem feltámadás.

A Szentháromság Plébániatemplom keresztúti bronzdomborműveit megáldó szentmisét követő beszédében Kövér László kifejtette: a nyugati világot a halál kultúrája fenyegeti, amely anyagi érdekektől vezettetve szét akar verni minden lelki közösséget. Hangsúlyozta: Szent II. János Pál pápa a halál kultúrájának nevezte azt a romboló nihilizmust, amely anyagi érdekektől vezettetve szét akar verni minden lelki közösséget – a családjainkat, a hitbéli gyülekezeteinket és a legtágabb lelki sorsközösséget, a nemzetet is”.

A házelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy

 a halál kultúrája a szabadság nevében a rend ellen fordul, a jog nevében a demokrácia létére tör.

Célja a természetes közösségek felmorzsolása olyan, a nemi, családi, vallási és nemzeti önazonosságukból kiforgatott, fogyasztói lényekké silányított egyénekre, akik értéktudatuk elveszítése miatt már képtelenek érdekeik felismerésére, képtelenek az önvédelemre, és ezért biztosabban alávethetők, uralhatók és kifoszthatók – fűzte hozzá.

Álláspontja szerint mindez ellen az európai embernek csak a keresztény hite, a gyermekáldást vállaló családi szeretetközössége és az értékeiben öntudatos nemzeti közössége nyújthat védelmet.

A házelnök hangsúlyozta: a nyugati világ három dombra – az athéni Akropoliszra, a római Capitoliumra és a jeruzsálemi Golgotára – épült szabadságból, kultúrából és hitből.

 Mint fogalmazott:

a nyugati világ nem létezhet a Golgota nélkül, Európa nem létezhet kereszténység nélkül.

Minden fontos dolog, amit Európa az elmúlt századok alatt hozzátett az emberiség életéhez, valamiféleképpen kapcsolatban van a kereszténységgel: annak eszmeiségéből sarjadt, folyamatosan abból táplálkozik – jelentette ki.

A házelnök szerint

a zsögödi keresztút egy európai emlékeztető arra, hogy hit, hűség és áldozat nélkül senki számára nincs sem megmaradás, sem feltámadás.

A csíkzsögödi műemlékvédelmi templom restaurálását a magyar kormány támogatta. A keresztúti stációk Blaskó János budapesti születésű szobrászművész alkotásai.

Forrás: MTI  Fotó: MTI/Veres Nándor

Iratkozzon fel hírlevelünkre