Egy vasárnap, ami csak a gyermekeké
A gyermeknap kialakulásában komoly szerepe van az egyházaknak is. Az első (nem hivatalos) gyermeknapot ugyanis 1857-ben Charles Leonard unitárius lelkész szervezte meg a Massachusetts-i Chelsea városában.
Arra azonban, hogy a gyermeknap hivatalos állami ünnepé váljon, még jó néhány évtizedet kellett várni. Ez elsőként Törökországban, 1920-ban történt meg.
Magyarországon 1931-ben szervezték meg először az ünnepet, amelynek különlegességét az adta, hogy nálunk nemcsak egy napig, hanem egy egész hétig tartott. A nemzeti gyermekhét nagy sikert aratott, és az elkövetkező évek során is bevett szokássá vált hazánkban.
A II. világháború után azonban a gyermekhetet nálunk is a gyermeknap váltotta fel. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949 novemberében határozott arról, hogy minden évben május utolsó vasárnapján ünnepeljük a gyermekeket. 1954-ben pedig az ENSZ is határozatot fogadott el az egyetemes gyermeknap megtartására.
A gyermeknap elsődleges célja a gyermekek megünneplése és szórakoztatása mellett az, hogy felhívja a figyelmet az ő jogaikra, valamint azokra a veszélyekre, amelyek a modern világban leselkednek rájuk. Magyarországon ennek jegyében idén is számos program várja majd az érdeklődőket a hétvégén.
A fővárosban május 25-26. közt immáron 29. alkalommal rendezik meg a Városligeti Gyereknapot, amelynek főszervezői Budapest Főváros Önkormányzata és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat. A programra tavaly közel 400 000 gyermek és felnőtt látogatott ki a Városligetbe.
A kétnapos rendezvényen 45 helyszínen, 3 színpadon neves, népszerű művészek, zenészek és más közreműködők várják az érdeklődőket, változatos, minden korosztályt megszólító programokkal.
Idén a Budapest Európa Sportfővárosa kezdeményezés is csatlakozott a programhoz, ennek köszönhetően a gyermekek több sportot is kipróbálhatnak, illetve számos magyar sportikonnal is találkozhatnak majd.
A gyermeknapi rendezvényre külön meghívót kapott közel 500 nehéz sorsú gyermek is, akik két magyarországi városból – Pécsről és Pápáról –, illetve a határon túli régiókból, Erdélyből, Csángóföldről, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról érkeznek. A gyermekek utazási, szállás- és étkezési költségét a szervezők állják.
A rendezvény egyik legszínesebb és leglátogatottabb programja a Napozórét két oldalán berendezett Nemzetek Utcája lesz, ahol a Budapesten akkreditált nagykövetségek és kulturális intézetek munkatársai várják vasárnap azokat, akik más nemzetek kultúrája, népszokásai és hagyományai iránt érdeklődnek. A Nemzetek Utcájában összesen 33 ország képviselteti magát, ezen felül az Európai Bizottság és az Országgyűlés képviselete is jelen lesz.
Az Országgyűlés gyermeknapi sátraiban és a sátrak előtt rajz- és színezőverseny, országházi kirakós játék, paravánfotózás, kvízkérdések az Országgyűlésről és az Országházról, valamint egyéb érdekességekről, az Országházat ábrázoló képeslap kiszínezése és postázási lehetősége, ügyességi játékok várnak minden érdeklődőt. A sátrakban a látogatók megtekinthetik az Országgyűlési Őrség egyenruháit, rendfokozatait és díszkardjait is.
Az esemény részletes programja itt érhető el.
Kiemelt képünk forrása: Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
Hirdetés
