Varga Mihály: az unió a brüsszeli adminisztráció foglya
A tárcavezető a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett a Nemzeti gazdaságpolitika az Európai Unióban című konferencián kijelentette: ha a politika mozgástere növekedni tud, akkor van lehetőség ennek megváltoztatására.
Kifejtette, az új hétéves pénzügyi ciklus Kelet-Közép-Európa számára egyértelmű forráselvonást jelentene, a 2021 utáni új időszakra vonatkozó jelenlegi brüsszeli javaslat szerint a kohéziós forrásokat, az agrártámogatásokat jelentősen megkurtítanák. A forrásokat Dél-Európa számára csoportosítanák át az ottani magas munkanélküliség miatt – mondta.
„Tessék olyan nemzeti gazdaságpolitikát kialakítani, amelyik csökkenteni tudja a munkanélküliséget” – mondta Varga Mihály, hozzátette: minden országnak lehetnek egyéni szempontjai a források felhasználására.
Kiemelte: az Európai Parlament szerepe felértékelődni látszik, az EP-választások fontosak. A nemzeti gazdaságpolitikák kialakításában lehet szerepe az EP-képviselőknek, ezért nem mindegy, hogy milyen arány alakul ki – mondta.
Kitért arra, hogy az EU elmúlt évei nem igazolták a korábbi gazdasági növekedési terveket és várakozásokat. Felidézte: a lisszaboni stratégia arról szólt, hogy 2010-re az EU legyen a világ legfejlettebb és legversenyképesebb régiója. Kilenc évvel később „embert nem találunk” a földön, aki ezt mondaná – tette hozzá.
Kiemelte: Európának fel kell ébrednie, az uniónak is, ha változtatni akar ezen a helyzeten.
Varga Mihály szerint Magyarországnak már vannak tapasztalatai az unión belüli nemzetgazdasági érdekek érvényesítésében, immár a második hétéves pénzügyi ciklusban vesz részt tagországként.
A tárcavezető hangsúlyozta: a hatékony működés egyik feltétele az alkalmazkodás. Példaként említette az Oroszország ellen bevezetett uniós gazdasági szankciókat, amelyekkel Magyarország nem ért egyet, de alkalmazkodnia kell hozzá. A magyar álláspont szerint Európának együtt kellene működnie Oroszországgal a gazdasági hatékonyság növeléséhez, miközben Magyarországnak új piacokat kell találnia a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak a szankciók káros hatásának mérsékelésére – mondta.
Kifejtette, a támogatási politikában a magyar kormány 2014-től változtatott a korábbi gyakorlaton, a források 16 százaléka helyett már 60 százalékát fordítja gazdaságfejlesztésre. A források hatékonyabb felhasználásának jelentős szerepe volt abban, hogy 2019 első negyedévében a magyar gazdaság növekedése a legmagasabb volt az EU-ban – mutatott rá, hozzátéve: a rendszer még nem tökéletes, javítani kell, ebben számítanak a kamarák véleményére.
Varga Mihály elmondta, a magyar kormány és gazdaság számára nagyobb mozgásteret úgy lehet megteremteni, ha minél több partnerrel működik együtt. Ebben példa a V4-ek együttműködése, ami egyre vonzóbb alternatíva lett – mondta.
Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár felidézte: 2010-ben Magyarország rekordmagas munkanélküliséggel, csökkenő gazdasággal, növekvő államadóssággal, kilátástalannak látszó devizaadóssággal rendelkezett. Gyorsan és eredményesen kellett cselekedni, a teljes gazdasági szabályozórendszert megújítva – mondta.
A gyors ütemű gazdasági növekedés fenntartását továbbra is kiemelt feladatnak nevezte, amit azonban újabb és újabb eszközökkel lehet elérni. Ennek érdekében a változásokra való gyors reagálás elengedhetetlen – mondta. Az államtitkár az éves 4 százalékos gazdasági növekedést a következő öt évben fenntarthatónak nevezte.
„A magyar gazdaság szereplői is számolhatnak azzal, hogy 2023-ig magas, az uniós átlagot meghaladó növekedés lesz” összegezte.
MTI
