Házigazdaként Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánhelyettese köszöntötte a nigériai egyházi vezetőket és a magyar kormány megjelent tagjait.

A dékánhelyettes beszédében kiemelte, az oktatás és kutatás terén a katolikus egyetem igyekszik a lehető legtöbbet megtenni a keleti keresztények boldogulásáért és az őket körülvevő civilizációkkal folytatott párbeszéd sikeréért. Elmondta, az egyetem már több tucat alkalommal helyszínt biztosított a közel-keleti, illetve afrikai országokból érkező egyházi vezetők tanúságtételének, ami minden esetben megtiszteltetés volt számukra.

Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárság vezetője beszédében megemlítette az elmúlt hetekben a keresztény közösségeket ért atrocitásokat.

– Az elmúlt két hétben Burkina Fasoban kétszer is követtek el támadást keresztény templomok ellen. Srí Lankán húsvét napján támadtak meg egyszerre több templomot – emlékeztetett Azbej Tristan.

Az államtitkár szerint a világban mindennaposak a keresztények elleni atrocitások, melyekről a nyugati vezetők mélyen hallgatnak.

hirdetés

Azbej szerint, ha csak az idei keresztényellenes támadásokat kellene felsorolni, ahhoz is egy hosszú beszédre lenne szükség, amiben a nigériai keresztények ellen elkövetett támadások kiemelt helyen szerepelnének.

– Csak március idusán egy hét alatt százhúsz keresztényt öltek meg Nigériában a fulani és Boko Haramhoz tartozó dzsihadisták – mondta.

Az államtitkár emlékeztetett, a márciusi támadás egy időre esett az új-zélandi muszlim mecset ellen elkövetett merénylettel. Az utóbbi támadás hallatán az egész világ megrendült, és nagyon helyesen sok ország, köztük Magyarország is együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóival. Ugyanakkor az azon a héten meggyilkolt keresztény mártírok emlékét senki se ápolja, senki sem fejezte ki együttérzését, sőt, ehhez képest próbálták a támadás keresztényellenes jellegét bagatellizálni.

Azbej Tristan államtitkár beszédében kiemelte, a XXI. század egyik legelhallgatottabb válsága a keresztényüldözés. Pedig

„a keresztény áldozatok élete is ér annyit, mint más valláshoz tartozó áldozatok élete”.

Az államtitkár kifejtette, a magyar kormány tisztában van történelmi hivatásával, azzal, hogy hazánk keresztény állam, kultúrájának, identitásának elemi része a kereszténység. Azbej Tristan szerint épp ezért közösen megvédjük a magyar kultúrát, családokat, határokat, és keresztény szolidaritásból a Hungary Helps program keretében kiállunk az üldözött keresztény közösségek mellett.

– A világ legüldözöttebb vallása a kereszténység.  245 millió ember szenved diszkriminációban a hite miatt – mutatott rá.

Azbej Tristan szerint elítélendő a nyugati világ szándékos hallgatása a keresztényüldözésről. Hozzátette, ez az alkalom egy figyelemfelhívás is, mert a cinkos hallgatás korunk legnagyobb botránya.  

Hölvényi György európai parlamenti képviselő beszámolt a Nigériában látott személyes tapasztalatairól, amit az Európai Parlament fejlesztési bizottságának tagjaként észlelt. Mint mondta, az afrikai országok bonyolult társadalmi problémákkal küzdenek, ezért is fontos a nigériai egyházi vezetők tanúságtétele.

Hölvényi szerint nagyon fontos lenne, hogy az európai politikusok személyes kapcsolatokat építsenek ki a nigériai vallási vezetőkkel, akik valós megoldást tudnának mutatni az afrikai kontinensen dúló muszlim-keresztény ellentétre.

Matthew Hassan Kukah, a Sokotói Egyházmegye püspöke, a Tövisek között növekedve: keresztény hitvallók küzdelme muszlim többségű környezetben című előadása előtt

az egész nigériai keresztény közösség nevében köszönte meg a magyarok különleges és profetikus megnyilvánulását, valamint az üldözött keresztények felé tett szolidaritását.

Kukah püspök elmondta, négy évvel ezelőtt az Egyesült Államokban a Notre Dame Egyetem által szervezett konferencián hallotta először, hogy a kereszténység a világ legüldözöttebb vallása. Elmondása szerint nagyon elkeseredett, mert azt hitte, egyedül maradnak támogatás nélkül.

Viszont egy évvel ezelőtt egy rendezvényen találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki ígéretet tett arra, hogy meghívják Magyarországra. Mint mondta, nagyon várta már azt a napot, hogy egy olyan országba jöhessen tanúságot tenni, ahol nem csak meghallgatják, hanem valós segítségnyújtást is biztosítanak az üldözött keresztényeknek.

A nigériai Sokotói Egyházmegye püspöke előadásában ismertette a helyi keresztények történetét és mindennapi küzdelmeiket.

Kukah püspök elmondta, már nyolc éve vezeti a muszlim többségű területen található egyházmegyét. Az üldöztetés ellenére még mindig nő a keresztény közösség Sokotóban. A terület nagy kihívás volt a katolikus egyháznak, a misszionáriusok egyben orvosok és mérnökök voltak, akik saját maguk építettek fel mindent.

A nigériai főpásztor szerint Sokotónak csak két százaléka keresztény, mégsem jelent gondot a hívőknek együtt élniük a többségi muszlimokkal, mivel az egyházi vezetőknek sikerült elérniük, hogy a keresztényeket megerősítsék önbizalmukban, és ne szégyelljék felvállalni a hitüket.

– Nem kell azért bocsánatot kérnünk, mert keresztények vagyunk – szögezte le Kukah püspök.

Kifejtette, a muszlim-keresztény párbeszéd legnagyobb akadályát a nyugati gyarmatosító politika képezi. Sokotó szultánságot 1903-ban szállták meg a britek, a helybeliek pedig a gyarmatosítást keresztény termékként, a helyi keresztényeket a gyarmati rendszer lenyomataként könyvelték el.

A főpásztor e feltételezés ellen azzal szokott érvelni, hogy az arabok által behozott iszlám vallás sem tette arabbá az őslakos törzseket. A nyugati országok hibás politikája miatt azonban a muszlimok a helyi keresztényeken vezetik le feszültségüket.

– Amikor Dániában megjelentek a Mohamed prófétáról készült karikatúrák, Nigériában templomokat robbantottak fel, pedig sokan nem is tudták, hol van Dánia – hívta fel a figyelmet Kukah püspök.

A másik jelentős probléma, ami akadályozza a két közösség közeledését, az iszlám vallásban rejlik, amely nem teszi lehetővé a pluralizmust. Az iszlám ellehetetleníti a keresztények részvételét a társadalmi és politikai életben.

– Nigériában tizenkét muszlim alapú állam van, ahol nem lehet ránk szavazni. Nincsen passzív választójogunk. Ezért nincsenek keresztények a közgyűlésekben, az önkormányzatokban. Az emberek nem kapnak munkát, ha keresztények – mondta a sokotói püspök. 

– Nagy akadály a katolikus étosz hiánya, emiatt sokan nem is tudják, hogyan vegyenek részt a közéletben. Kiemelkedően fontos, hogy a hívek elkezdjenek úgy gondolkodni, mint keresztények; találják meg a keresztény öntudatukat – magyarázta Matthew püspök.

A püspök hozzátette, ha valami rossz dolog történik a helyi keresztényekkel, a nyugat nem segít rajtuk, és bár a misszionáriusok tőlük érkeztek, még ők sem kedvezményezettjei a nyugati figyelemnek, ellentétben a muszlimokkal.

– A problémák kilencven százaléka külföldről ered, mégsem segít senki. Negyven éve folyamatos öldöklés, rombolás van, mégsem gondolta semelyik kormány, hogy újjáépíti a templomokat – hangsúlyozta.

Ennek ellenére Kukah püspök jelentős közéleti tevékenységet folytat, hogy felrázza a keresztény közösséget, vagy ahogyan ő fogalmazott: „zajt csap” a keresztény közösség érdekében.

A püspöktől Dacholom Datiri, a Church of Chirst of Nigeria elnöke vette át a szót, aki azoknak a nevében kezdte meg a „Megtörve, de nem legyőzve” című előadását, akik a legnagyobb támadásnak és üldöztetésnek vannak kitéve Nigériában.

Datiri lelkész részletesen beszámolt a tizenkét afrikai országban jelen lévő protestáns egyház nigériai híveinek helyzetéről. A lelkipásztor szerint a szélsőséges iszlamisták tömegesen mészárolják le az embereket, valamint több ezer keresztényt üldöztek el lakóhelyükről.

– Templomokat, házakat rombolnak le, teljes falvakat égetnek fel, élelmiszereket, mezőgazdasági terményeket semmisítenek meg – hívta fel a figyelmet.

Dacholom Datiri fényképek vetítésével mutatta be a szörnyű pusztításokat, megemlítve több esetet, köztük egy május elsején történt öngyilkos merényletet, amit egy  keresztény kórház ellen követtek el az iszlamisták, nem törődve azzal sem, hogy a betegek többsége muszlim volt.

A protestáns lelkipásztor szerint a támadások célja a keresztények kiirtása és elüldözése. Ennek ellenére a központi nigériai kormány nem reagál az eseményekre, nem kutatja fel az elkövetőket, nincsen következménye a támadásoknak. Ellenkezőleg, a legutóbbi demonstrációt, amit az áldozatok hozzátartozói szerveztek, a nigériai biztonsági erők erőszakkal feloszlatták, további haláleseteket okozva.

A támadásokat túlélő keresztény hívőket hatalmas trauma érte, mivel sokuknak mindene odaveszett. Datiri szerint egyháza nagy hangsúlyt fektet a lelki segítségnyújtásra. Viszont a trauma kezelése mellett szükség van az újjáépítésre, az iszlamisták által elkobzott lakóházak és termőföldek visszaszerzésére, hogy az üldözött keresztények hazatérhessenek.

Dacholom Datiri előadásának zárásaként a résztvevők imáit kérte a nigériai keresztény közösségekért és a világ összes üldözött keresztényeiért.

Kassab Adonis