„A kommunista diktatúrák rémtettei mintha nem fájnának Brüsszelnek”
Rétvári Bence kifejtette: a hiánypótló látogatóközponttal – amelyre első ütemben 500 millió forintot különített el a kormány – példát szeretnének mutatni. Azt szeretnék, ha Nyugat-Európában is a kommunista diktatúra áldozatainak ilyen és hasonló emlékhelyei, múzeumai lennének, mert az antikommunizmusnak európai alapértéknek kellene lennie.
Rámutatott: ezzel szemben azt látják, kettős mérce érvényesül, a kelet-európai országok szenvedései,
a kommunista diktatúrák rémtettei mintha nem fájnának Brüsszelnek,
az ottani politikusoknak. Azt pedig egyenesen megütközéssel tapasztalják, hogy nemcsak nem ápolják azok emlékét, akik a kelet-európai országokban a kommunista diktatúra elszenvedői voltak, hanem mintha erre teljesen immunisak is lennének. Marx-szobrot avatnak, miközben a marxizmus nevében emberek százezreit hurcolták el, börtönözték be Magyarországon vagy Kelet-Európában – jegyezte meg Rétvári Bence.
Kiemelte: fájdalmas az is, hogy a keresztény európai alapértékeket mintha kezdené elfelejteni sok nyugat-európai politikus, és az antikommunizmust mint európai alapértéket mintha nem is ismernék el.
Rámutatott: az emlékezetpolitika területén az a céljuk, hogy a kommunista diktatúra embertelen és kegyetlen bánásmódjának minden formáját az ország egyes pontjain, ott, ahol legnagyobb számban elkövették, be tudják mutatni.
Ezt a célt szolgálja a fővárosban a Terror Háza Múzeum, illetve a málenkij robot emlékhely és múzeum a Ferencvárosi Pályaudvarnál, Kistarcsán az internálás múzeuma – sorolta. Kitért arra is, hogy a kényszermunka szimbolikus helyszíne Recsk. 
Azért fontos az emlékezetpolitika, azoknak is, akik nem voltak esetleg családilag érintettek, mert az a nemzet összetartozásának fontos része, általa a nemzet egésze válik egységesebbé – rögzítette az államtitkár.
Kitért arra is, hogy az emlékezésből 40 év kimaradt és az elégtételt tekintve nagyon sok adósságot kellett a mostani kormánynak törlesztenie.
Ennek részeként tavaly és tavalyelőtt a különböző rehabilitációs ellátások összegét a kormány megduplázta – idézte fel.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára elmondta: a kormány április 30-án döntött a Hortobágyi Deportáltak Emlékhelyének kialakításáról. Az emlékhely előkészítése magában foglalja a megvalósíthatósági tanulmányt, illetve az egyéb munkálatokat. Hortobágyon egy három hektáros területet különítettek el az emlékhely kialakítására, ezt a magyar állam vásárolta meg a helyi önkormányzattól. A projekt előkészítését 2020 végéig le kell folytatni, a munka részben már el is indult – jelezte. A kivitelezés a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának lesz a feladata.
Eötvös Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány elnöke az érintettek nevében köszönetét fejezte ki az emlékközpont kialakításáért és kiemelte: már évek óta várnak megvalósítására. A látogató- és emlékközpontban az iskolás gyermekek, illetve az odalátogatók közvetlenül megtapasztalhatják milyen volt a kitelepítés.
Hozzátette: Hortobágyon 12 kényszermunkatábor működött, amelyek közel 10 ezer ember életét tették tönkre.
(MTI)
Fotó: Váli Miklós
