„Minden rám leadott egyéni szavazat generációm támogatását is jelenti.“

Mindeközben azonban Felvidéken, Komáromban is folyik a kampány. Tárnok Balázs a fiatal jogász próbálja a Magyar Közösség Pártja (MKP) színeiben meggyőzni szülőföldjét, hogy jó helyre tegyék le a voksukat – Szlovákiában egy nappal hamarabb május 25-én kell majd az urnákhoz járulni.  A fiatal apukát, jogászt, jogvédőt, kapust kérdeztük Európáról és a jövőről.

– Nem kellett volna előbb az iskolát befejeznie?

– Befejeztem. Már csak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori iskolájába járok, hogy megszerezzem a PhD fokozatomat. Doktori disszertációmat az európai uniós kisebbségvédelemből írom, de 2015-től segítem az Európajogi Tanszék munkáját is.

– Amikor a felesége és kisfia megtudta, hogy a jogvédő cipellőt egy időre szögre akasztja, hogy politikus legyen, mit szóltak?

– Kisfiam támogatott, bár ő még csak egyéves. De komolyra fordítva a szót, feleségem máig a legnagyobb támogatóm, amit ezúton is köszönök neki. Gyakran még úgy megyek el otthonról, hogy a család még alszik, amikor hazaérek, pedig már alszik. Az ő támogatásuk nélkül ezt nem is lehetne csinálni. Szlovákiában május 22., szerda éjféltől kampánycsend van, így számomra akkor ér véget a kampány időszaka, és tér visza az életünk a normális kerékvágásba. Hazudnék, ha azt mondanám, nem várom már, de addig még sok dolgunk van.

– Mindössze 28 éves, a Magyar Közösség Pártja (MKP) mégis előkelő helyen indítja az EP-választáson a 4. helyen. Mi a titka? Esetleg az, hogy huszárfőhadnagy és emiatt félnek öntől?

– Nem gondolnám. Sokkal inkább az lehet a titok, hogy négy éve segítem a Székely Nemzeti Tanács munkáját a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés ügyében. Idén márciusban – közel hat év után – az Európai Unió Bíróságán megnyert per háttérmunkáiból is kivettem a részem. Aztán a Minority SafePack magyarországi aláírásgyűjtésének szakmai irányításában is szerepet vállaltam a Rákóczi Szövetség jogi tanácsadójaként, 650 ezer aláírást gyűjtve össze Magyarországon a kezdeményezés mellett. 2018 májusa óta a Rákóczi Szövetség alelnöke vagyok. Úgy gondolom, hogy ezek a sikerek és az elvégzett munka hozzájárulhattak ahhoz, hogy az Országos Tanács a Komáromi járás jelöltjeként szavazott nekem bizalmat az MKP európai parlamenti választási listáján. 

– Nem lenne túl nagy falat rögtön Brüsszelben kezdeni?

 Ma már nem olyan a politika, mint pár éve volt. Vannak, akik szeretnek és tudnak a frontvonalban harcolni és vannak, akik inkább a háttérben segítik őket. Nagyon ritka az átmenet.

– Úgy gondolja, az átmenetet képezheti majd?

– Azt gondolom, hogy a tudásommal a frontvonalban harcolókat segíthetem most a legjobban. Emellett a felelősségem is óriási, hiszen egyrészt a lista elején helyezkedem el, másrészt egyedül képviselem a választáson a Komáromi járást, amely magyar szempontból az egyik legfontosabb terület az egész Felvidéken, különösen a választási részvétel szemszögéből.

– Ha jól tudom, rendszeresen focizik. Az nem lehet a véletlen műve, hogy a pályán is kapusként, hátulról segíti a csapatot.

– A fociban a kapusnak sokkal nagyobb a felelőssége, mint a frontvonalban harcolókat segítőknek a politikában. Az MKP jelölti csapata egy kiváló társaság, a munkából mindenki keményen kiveszi a részét, én emellett pedig szakmailag is támogatom a kampányt. Hiszen az elmúlt években szakmai szinten foglalkoztam az európai uniós joggal és kapcsolatokkal, valamint a nemzeti kisebbségek védelmével. Életem során próbáltam minél tudatosabban erre a pályára készülni. A PhD munkámat is a nemzeti kisebbségeknek szentelem, de még az egyetemi tanulmányaim alatt is részt vettem – Erasmus ösztöndíjasként – egy nemzetközi jogi és európai jogi képzésen Hollandiában, a Radboud Egyetemen.

– Akkor hollandul is megtanult érvelni?

– Nem, de angolul igen. 2018-ban angol jogi szakfordító szakjogász diplomát szereztem, így ha a holland még nem is az erősségem, az angol jogi szaknyelv legalább nem okoz problémát. Ami talán a legfontosabb azonban, hogy Csáky Pál képviselő úr, európai parlamenti munkáját is segítettem az előző ciklusban. Az utóbbi hónapokban pedig szintén uniós jogi terülten dolgoztam, amin keresztül az Európai Parlament működését is közelebbről megismerhettem.

– Miért döntött úgy, hogy megméretteti magát ezen a választáson?

– Úgy éreztem, hogy a megszerzett tudást közösségem szolgálatába kell állítanom. Májusban sorsdöntő, Európa jövőjét meghatározó választásra kerül sor. Szerintem ez nem csak duma. Ég és föld a különbség Nyugat és Kelet-Közép Európa közt. Nem is csak a bevándorlásra gondolok, hanem azokra az alapelvekre, arra az iránytűre, amely mentén az európai együttműködést elképzeljük. Soha nem övezte még ekkora figyelem az európai választásokat, soha nem voltak az európai témák ennyire részei mindennapjainknak, mint ma.

– Szlovákiában is így gondolkodnak?

– Igen. Hiszen a tét az, hogy a következő évtizedekre egy új, helyes irányt jelöljünk ki Európának. Ugyanakkor nekünk felvidéki magyaroknak, szlovák állampolgároknak, európai nemzeti kisebbségnek hangosan és határozottan kell kimondanunk, hogy mit akarunk mi. Egy olyan Európát, amely jövőt ad nekünk, megvédi polgárait és kiáll az olyan hagyományos értékek mellett, mint a nemzet, a család vagy a keresztény identitás. Azt szeretnénk, ha gyermekeink öntudatos európaiként és büszke magyarként, jólétben és biztonságban, egyenlő esélyekkel boldogulhassanak saját szülőföldjükön!

– Ön szerint felvidéki szemszögből melyek a választás legfontosabb kérdései?

– Választási programomban hat ilyen prioritást jelöltem meg.

– Az első, hogy a nemzeti kisebbségek védelme tekintetében szükséges lesz Minority SafePack európai parlamenti támogatása, de elő kell készíteni egy európai kisebbségvédelmi jogszabályt is, amely megfelelő védelmet biztosít az őshonos nemzeti közösségeknek.

– Ez nem lesz egy könnyű feladat, tekintve, hogy az EU eddig mindenféle kisebbséget támogatott már kivéve a nemzeti ún. őshonos kisebbségeket.

– Persze, de épp arról szól most ez a választás, hogy észhez térítsük Európát. Az EU változás előtt áll. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az uniós értékek védelme, arról azonban kevesebben szólnak, hogy a jogállamisággal egyenértékű alapérték a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása.

Nem beszélhetünk ennek az alapelvnek az érvényesüléséről, ha a mai napig himnuszuk éneklésének betiltásával alázzák meg a nemzeti kisebbségeket egyes tagállamokban, vagy a kohéziós támogatásokat a tagállamokban kisebbségellenes politikák céljára használják fel.

Az Unió változásának e megközelítés megváltoztatására is ki kell terjednie, csak így érvényesülhet az EU mottója: „egység a sokféleségben”. E nélkül csak egység van.

A második pont az, hogy Több uniós fejlesztési támogatást kell juttatni a nemzeti kisebbségek által lakott régiókba, meg kell szüntetnünk a nemzeti régiók gazdasági diszkriminációját.

A harmadik, hogy meg kell őriznünk Európa biztonságát. Meg kell védenünk az EU külső határait, hiszen Schengen csak így tartható fent.

A negyedik, hogy segítenünk kell a fiatalok európai érvényesülését: ösztöndíjakkal, szakképzéssel, nyelvtanulási és utazási lehetőségekkel, a fiatal vállalkozók támogatásával.

Az ötödik, hogy meg kell óvnunk a környezetet. Ösztönöznünk kell a gyártókat a kevesebb szemét termelésére, valamint meg kell védenünk a Csallóköz ivóvízkészletét.

Végül a hatodik prioritás, hogy támogatnunk kell a családokat, a gyermekvállalást, hiszen hosszútávon csak ez jelenthet megoldást Európa népesedési válságára.

– Milyen esélyeket lát az MKP számára az idei választáson, illetve ön milyen személyes eredménnyel lenne elégedett? (szerk: Szlovákiában nemcsak pártlistára lehet szavazni, hanem a listán belül preferenciaszavazatokat is lehet adni az egyes jelöltekre, így a lista a preferenciaszavazatok fényében módosulhat. Tehát a lista utolsó helyezetje akár az első helyre is feljöhet a jelöltre leadott szavazatok alapján.)

– Úgy gondolom, hogy a szokásosan alacsony választási részvétel mellett jó esélyünk van arra, hogy az öt évvel ezelőtti eredményt megismételjük. Ehhez viszont a magyar választóknak a lehető legnagyobb számban el kell menniük szavazni. Csak így tudunk értékelhető eredményt elérni. Nem mindegy, hányan fogják képviselni a Kárpát-medencei magyar érdekeket az Európai Parlamentben. Magyarországi és erdélyi partnereinkkel jelentős erőt képviselünk, ezt az érdekérvényesítő képességet meg kell őriznünk, amihez a felvidéki magyar szavazatok is nélkülözhetetlenek.

– Idén is Szlovákiában mennek el a legkevesebben szavazni?

– Félek tőle, hogy igen, de az 5 évvel ezelőtti szlovák negatív rekordot – 13 százalékos választási részvételt – szerintem megugorjuk jócskán. 

– És mi a helyzet Tárnok Balázzsal?

– Az a célom, hogy a kampány során felhívjam a figyelmet a számomra fontos kérdésekre, megszólítsam a fiatal választókat és egyben jelezzem: van egy tettre kész, szakmailag felkészült fiatal generáció, akinek fontos a közösség színvonalas képviselete. Akar és tud is tenni az itt élő emberekért! Minden rám leadott egyéni szavazat e generáció támogatását is jelenti. Mindemellett az elsődleges és legfontosabb cél, hogy az MKP, és így a felvidéki magyar közösség európai parlamenti képviselethez jusson, hogy mi is ott ülhessünk annál az asztalnál, ahol gyermekeink jövőjét írják majd.

– Mik a céljai a jövőre nézve? 

– Közösségem képviselete az első. Most is ezért vagyok itt. A Rákóczi Szövetség alelnökeként kiemelt figyelemmel követem a felvidéki magyar iskolaválasztást, emellett a Szövetség egyéb programjaiba is igyekszem bekapcsolódni a szülőföldemen. Ez nem jelenti azt, hogy a megkezdett projekteket ne kezelném továbbra is szívügyemként. A Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló, Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért c. európai polgári kezdeményezésének aláírásgyűjtésében is szeretnék részt venni. Idén lesz négy éve, hogy segítem Dr. Sobor Dávid ügyvéd úr munkáját, aki a székelyek jogi képviseletét látta el az Európai Unió Bírósága előtt – a kezdeményezés bejegyzésének elutasítása miatt az Európai Bizottsággal szemben indult perben. A fáradtságos jogi munkát siker koronázta, hiszen az Európai Unió Bírósága 2019. március 7-én közzétett másodfokú ítéletében közel hatévi pereskedés után a Székely Nemzeti Tanácsnak adott igazat az Európai Bizottsággal szemben. A Bizottság az ítélet után bejegyezte a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezést, így május 7-én megkezdődött az európai aláírásgyűjtés, amelynek keretén belül egy év alatt legalább egymillió aláírást kell összegyűjtenünk minimum hét uniós tagállamban. Az aláírásgyűjtés az olyan nemzeti régiók gazdasági védelmére irányul, mint Dél-Felvidék vagy Székelyföld. Az a cél, hogy az EU biztosítson megfelelő hozzáférést a nemzeti régiók számára az uniós fejlesztési támogatásokhoz, és vessen véget az őshonos nemzeti kisebbségek által lakott régiók gazdasági diszkriminációjának. Nagyon fontos, hogy ezt a kezdeményezést – hasonlóan a Minority SafePack-hez – Magyarországon is sokan támogassák, és ezáltal segítsenek sikerre vinni az aláírásgyűjtést.

– Igazából úgy értettem a kérdést, hogy befejezi-e a PhD-t, továbbra is kapusként játszik-e, esetleg a kisfiát is megtanítja-e majd focizni…?

– Természetesen, ez a cél, ezen felül szeretném, ha a fiam a focipályán és a hagyományőrzés terén is a nyomdokaimba lépne, de erre, ha szabad kérnem, inkább júniusban térjünk vissza.