Támogatandó a Székely Nemzeti Tanács egy európai kisebbségi fejlesztési régió kialakítására irányuló kezdeményezése, annál is inkább, mert az Európai Unióban 60 millió ember, vagyis a közösség lakosságának csaknem 10 százaléka él kisebbségi sorban – jelentette ki Szili Katalin, a határon túli magyarság autonómiaügyeiért felelős miniszterelnöki megbízott.
A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZSZ) szombati közgyűlésén elhangzott, hogy a szövetség, illetve a határon túli magyar pártok támogatják a polgári kezdeményezést, amelyet az erdélyi Székely Majálison indítottak el. Céljuk, hogy hét tagállamból legalább egymillió aláírást gyűjtsenek össze, s így az EU kötelező jelleggel foglalkozzon a kezdeményezéssel.
Szili Katalin hangsúlyozta: a határon túli magyarság autonómiatörekvései szempontjából is fontos kérdés, hogy az európai parlamenti (EP-) választáson azok a politikai erők kerüljenek többségbe, akik nem az Európai Egyesült Államokban, hanem a nemzetek Európájában gondolkodnak. Mint mondta: a magyaroknak olyan összetételű Európai Parlament megalakulása az érdekük, ahol az őshonos kisebbségek kérdését, például a székelyföldi autonómiatörekvéseket napirenden lehet tartani.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke közölte:
Szerbia ugyan nem tagja az Európai Uniónak, ám a magyar állampolgársággal rendelkező vajdasági magyarok csaknem fele már jelezte, hogy élni kíván szavazati jogával az EP-választáson.
Reményét fejezte ki, hogy jó eredményt ér el a “nemzeti lista”, mert ha a föderalisták győznek, akkor a németek és a franciák irányítanak majd, attól függetlenül, hogy ez jó-e a magyaroknak.
hirdetésDabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács képviselője kiemelte:
a kisebbségi fejlesztési régió kialakításának az a célja, hogy az unió kiemelten kezelje azokat a térségeket, amelyek etnikai összetétele eltérő a környezetétől. Ha sikerülne keresztülvinni a régió ügyét, akkor a helyi közösségek dönthetnének a fejlesztési igényeikről.
Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőjének álláspontja szerint a kezdeményezés egyfajta arra vonatkozó igénybejelentés, hogy milyen Európában szeretnének élni az őshonos kisebbségek.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt politikusa arra biztatta a nyugat-európai magyar szervezeteket, hogy mindenki a saját országában a kisebbségügy érdekében próbálja befolyásolni a helyi politikai vezetőket.
Pethő István, a Magyar Polgári Párt (Románia) képviselője azt mondta, az aláírásgyűjtés jelszava: “Székelyföldet megmozgatjuk Európáért”. Arról is szólt:
ma az EU vezetői a nemzetek, a család és a kereszténység “leépítésére” törekednek. Olyan új Európai Parlamentre van szükség, amely megállítja ezt a politikát.
Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke arról beszélt, hogy
az ukrán állam jogfosztó, az anyanyelvi oktatást korlátozó törekvései okán is fontos számukra a magyar nemzet szolidaritása és a magyar nemzeti kormány támogatása. Mindez segíti, hogy ellenálljanak az asszimilációnak és az emigrációnak.
Kitért arra, a kárpátaljai magyarság jelentős része rendelkezik magyar állampolgársággal és élni kívánnak választójogukkal az EP-választáson.
Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének politikusa a migráció veszélyeire figyelmeztetve azt mondta: szomorú látvány volt, ahogy Árpád-kori falvakat migráns tömegek leptek el. Horvátország azért is érintett a migráció vonatkozásában, mert az ország schengeni csatlakozása után az unió 1300 kilométernyi külső határára kell ügyelniük.
Forrás: MTI
Címlapfotó: Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa MTI/Soós Lajos
