Krzysztof Zanussi: A misztériumok, rejtélyek léteznek


Hirdetés

A lengyel-ukrán-litván-magyar-olasz koprodukcióban készült Éter története az első világháború előtt játszódik az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Egy lengyel orvos (Jacek Poniedzialek) mániákusan kísérletezik az éterrel, a kvintesszenciával, amely megfosztja pácienseit szabad akaratuktól, tudatuktól, ugyanakkor teljesen megszünteti fájdalomérzetüket. Amikor egy fiatal nő belehal egy kudarcos kísérletébe, halálra ítélik, de a bitófától az utolsó pillanatban megmenekül. Az orvos a monarchia hadseregébe kerül, ahol parancsnoka jóváhagyásával katonaorvosként folytatja a kísérletezést, minden morális gátlás nélkül manipulálva az embereket.

Krzysztof Zanussi elmondta: a film a saját lelkét az ördögnek áruba bocsátó tudós, Faust történetének az újragondolása. Mint fogalmazott: a Faust-mítosz az utóbbi időben kicsit háttérbe szorult, ezért szerette volna feleleveníteni újra ezt a történetet, hogy az emberek miként képesek eladni a lelküket például a korrupciónak vagy más gonosz erőnek.

Elmondása szerint, azért is helyezte a történetet az első világháború előtti időszakba, hogy megmutassa a humanizmus fájdalmát ebben a büszke és nagyszerű korban. A tudomány abban az időszakban Európában a világ összes problémájára megpróbált választ adni. A 19. század a nagy illúziók és csalódások időszaka volt és közben elfelejtkeztek a lélek létezéséről.

Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező, színházi rendező, forgatókönyvíró Fotó: MTI/Soós Lajos

Kifejtette, hogy a tudomány a 19. század folyamán megpróbálta helyettesíteni a vallást, de mára kiderült, hogy ez nem lehetséges. Szavai szerint: tudjuk, hogy a misztériumok léteznek, és azt nem tudja helyettesíteni semmi más, még a tudomány sem, ami sok mindent adott az emberiségnek, többek között a kényelmes életet.

Krzysztof Zanussi megjegyezte, hogy mindig is közel álltak hozzá az egzakt tudományok és a barátai között is sok tudós van. Véleménye szerint az egzakt tudományok világa sokkal előrébb tart ma, mint a humanista világ: a humanizmus a 19. századi állapotában maradt, a determinisztikus világképben. De manapság a világ nem tekinthető determinisztikusnak, a mai világ szerinte probabilisztikus. „És ez kinyitja a rejtélyek kapuját és a vallási dimenziókat, ez sokkal modernebb felfogás, mint ami annak idején volt” – tette hozzá.

Az öt ország koprodukciójában készült, nemzetközi szereplőgárdát felvonultató filmet Lengyelországban, Ukrajnában és Olaszországban már bemutatták, de nemsokára Litvániában és Magyarországon is látható lesz. Kiemelte, hogy eddig mindenhol sikerrel vetítették, Ukrajnában például száz mozi tűzte műsorra a filmet, amelyet több fesztiválon is bemutatnak majd Zanussi közelgő 80. születésnapja alkalmából.

 Az Éter elkészítését a Magyar Nemzeti Filmalap 58,5 millió forinttal támogatta.

Forrás: MTI  Címlapfotó: MTI/Mohai Balázs


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb