Tényleg ennyire durva volt a matek?!

Már több mint 33 000-en írták alá azt az online petíciót, amely azt kezdeményezte, hogy az illetékesek – a szokatlanul nehéz feladatokra tekintettel – „Vigyék lejjebb a ponthatárt”. Utánajártunk, vajon jogos-e a követelés, illetve hogy mit mondanak a matek érettségi nehézségéről maguk a diákok. 

Az idei matematika érettségit „irreálisan nehéznek” minősítő petíciót kedd délután, a vizsga után néhány órával tették közzé, azóta a kezdeményezést bő 33 ezer támogató írta alá. A diákok közben arról is döntöttek, hogy demonstrációt szerveznek az Oktatási Hivatal elé annak érdekében, hogy nyomatékot adjanak követélésüknek.

A hazai események előzménye  Németországban is keresendő, ott a diákság a #matheistkacke (magyarul: „kaki a matek”) szlogen mögé gyűlve fejette ki nemtetszését a matematika érettségivel szemben.

A hazai vizsgához kapcsolódó petíció indítója pedig az Indexnek adott interjújában maga is bevallotta, hogy „Németországban élő nővére mesélt neki az ottani tüntetésekről a túlságosan nehéz matekérettségi miatt”.

A petíció gyors terjedése mögött minden bizonnyal az rejlik, hogy a kezdeményezés olyan érzelmet tudott a középpontba állítani, amely sok diáknak szimpatikus lehet, illetve egy természetes reakcióként is értelmezhető az érettségi időszakában. 

A nagy számok törvénye alapján – hogy stílszerűen a matematika nyelven fejezzük ki magunkat – az érettségizők tízezrei közül minden évben akad jó néhány olyan diák, aki úgy érzi, nem sikerült jól a vizsgája. Ilyenkor pedig, mint tudjuk, természetes pszichológiai reakció a bűnbakok keresése – és ezt a bűnbakot szolgáltatta a diákoknak a petíció indítója.

A Vasarnap.hu által megkérdezett diákok közt volt, aki még nem is hallott a petícióról, illetve számos olyan érettségiző is akadt, aki nem értett egyet azzal, hogy túlságosan nehéz lett volna a feladatsor (akár annak ellenére is, hogy úgy érzi, neki sem születtek jó eredményei kedden).

Az online elérhető adatokból továbbá arra is következtetni lehet, hogy a petíciót nem csak az érettségizők írták alá – ez ugyanis körülbelül minden harmadik érettségiző diákot jelentené a gyakorlatban…

A petíció aláírói a beállítások közt megszabhatták, hogy megjelenjen-e a nevük a felületen az aláírás után; ebből pedig néhol érdekes következtetéseket lehet levonni. Az alábbi képernyőfotón például tíz aláíróból három férjezett asszonyként tüntette fel magát. Amiből vagy az következik, hogy ők az átlaghoz képest nagyon fiatalon, már az érettségi előtt megházasodtak, vagy az, hogy jó eséllyel érettségiző diákok szülei, rokonai lehetnek. Esetleg pusztán a politikai felhangok miatt támogatták a kezdeményezést (nem egyértelmű például, miért múlna azon a diákok általános jövője, hogy az Oktatási Hivatal leszállítja a ponthatárokat).

A nevek mellett helyenként a megjegyzések is beszédesek… Ezek többsége korrekt és értelmezhető, de van néhány köztük, amelyből inkább az érzelmi túlfűtöttséget olvashatjuk ki:

„Meghaladta a középszintet”.

„Kellene a kettes”.

„K**** nehéz volt”.

„Mert én is idén érettségizek”.

„A matematika rendkívül nehéz”.

„Aláírom, mert a feladatsort összeállítók retek nagy niggerek. Ja, meg jól jönne a jobb jegy”.

A petíció vizsgálata mellett igyekeztünk olyan személyeket is megszólaltatni a kérdésben, akik maguk is résztvevői az eseményeknek. A megkérdezett diákjaink közé tartozott Sándor, aki maga is kedden érettségizett matematikából. Ő így összegezte a tapasztalatait:

„A legtöbb, az érettségiben szereplő feladatra lehetett számítani. Az első feladatsort meg lehetett írni úgy, hogy a ketteshez szükséges 25 pontot elérjük. A második feladatsort személy szerint kicsit nehéznek találtam, viszont voltak benne olyan feladatok, amiket azok is meg tudtak oldani, akik nem színötösök matekból.”

Hozzátette: tapasztalatai szerint az érettségi nehézségén való felháborodás évről-évre visszatérő, majdhogynem természetes jelenség; idén alighanem az online petíció miatt kerekedett belőle nagyobb ügy. „Úgy látom, hogy teljesen megoszlik a véleményünk a kérdésben, kicsit többen mondják talán azt, hogy nehéz volt, mint ahányan azt, hogy nem” – fogalmazott.

Alexa szintén most vizsgázott matematikából, véleménye szerint idén az érettségiken egyedi helyzet állt elő. A matek érettségi első részét ő is viszonylag könnyűnek tartotta, a második viszont szerinte jóval nehezebb volt az előző évek feladatsoraihoz képest. Mint kérdésünkre elmondta, „a második részben kicsit túl voltak bonyolítva a szöveges feladatok. A korábbi érettségiken ezek még jóval egyszerűbben voltak megfogalmazva, könnyebben tudtuk őket értelmezni. Idén ehhez képest nagyon komplexen fogalmazták meg őket, ezért okozhattak sokunknak nehézséget. Véleményem szerint az lett volna a korrekt eljárás, ha felénk, a diákság felé előre jelzik, hogy a feladatok megfogalmazásában, komplexitásában ilyen mértékű változások lesznek idén, és akkor jobban fel tudtunk volna készülni rájuk”. 

Kalász Ákost, a Váci Piarista Gimnázium igazgatóját is megkerestük. Elmondta: intézményükben a tanári kar felé a diákoktól nem érkezett olyan reakció, amely szerint a diákok megoldhatatlanul nehéznek találták volna az érettségit. Csupán annyit jeleztek, hogy a matematika feladatsor első fele viszonylag könnyű volt, a második, összetettebb feladatokat tartalmazó rész pedig nehezebbnek bizonyult.

Az igazgató úgy fogalmazott: megalapozatlannak és abszurdnak tartja az internetes petíció által megfogalmazott célokat.

Ennek oka, hogy a  „ponthatárok csökkentése a matematika érettségin” – amit a petíció kezdeményezője el akar érni – nem módosítaná azt, hogy a diákok miként teljesítettek egymáshoz képest a vizsgán. Márpedig ez fogja meghatározni későbbiekben, hogy a felsőoktatási felvételi során ki melyik szakra kerülhet be – mondta. 

„Manapság könnyen alá lehet írni bármit. Nem tudom, hogy a kezdeményező és az, aki ezt a kezdeményezést aláírta, vajon pontosan ismeri-e a helyzetet és a felvételi-érettségi teljes rendszerének működését” – fogalmazott az igazgató. 

Kalász Ákos ezzel együtt azt is hangsúlyozta, hogy a „nehéz” és „könnyű” bizony viszonylagos kifejezések. Gyakorló tanárként úgy látja, amit a diák meg tud oldani, az mindig „könnyű”, amit meg nem, az „nehéz”. De gyakran nem veszik figyelembe, hogy mindez a felkészültségtől, vagyis a szorgalomtól és a befektetett munkától is függ – emelte ki.  

Az igazgató úgy véli, a petíció gyors terjedése és a sok aláíró alighanem annak is köszönhető, hogy a diákok és a szülők egy része pillanatnyilag elkeseredett. Ráadásul a dolgozatokat egyelőre ki sem javították (a petíció megfogalmazásakor még a megoldókulcs sem jelent meg), így az eredményeket sem ismerhetik a diákok.