Marini érsek: zavarba ejtően nagy a választék a helyszíneket illetően

Végigjárták és megtekintették a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok (NEK) Pápai Tanácsának több mint hetven országból érkezett tagjai és nemzeti küldöttjei a jövő évi, Budapesten megrendezendő világesemény főbb helyszíneit.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek pénteken budapesti sajtótájékoztatón az elmúlt napok eseményeiről tájékoztatva arról beszélt, szokásos eljárás, hogy a világesemény előkészítésével megbízottak a kongresszus előtti évben a tervezett helyszínen találkoznak. Ilyenkor többféle rendezvényt tartanak, köztük közös vallásos eseményeket, tájékoztató előadásokat például a szervezésről, az előkészületekről és az utazásról, valamint megtekintik a tervezett helyszíneket.

Közölte: az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 2020. szeptember 13. és 20. között rendezik meg, a nyitó misét szeptember 13-án a Puskás Ferenc Stadionban mutatják be. A kongresszus fő helyszíne a budapesti Hungexpo területe lesz. A záró szentmisét szeptember 20-án, a Hősök terén tartják.

Erdő Péter elmondta, hogy a találkozón Áder János köztársasági elnök is megjelent és kifejezte örömét a résztvevőknek, hogy a világeseményt 1938 után jövőre ismét Magyarországon rendezik meg.

Piero Marini érsek, a NEK Pápai Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy Budapesten zavarba ejtően nagy volt a választási lehetőség a helyszíneket illetően, valamint „nagyon testvéries légkörben” fogadták őket.

Michael August Blume apostoli nuncius (balról) a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsa tagjainak és nemzeti küldötteinek látogatása alkalmából tartott misére készül a 2020-as Eucharisztikus Kongresszus egyik helyszínén, az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban – MTI/Kovács Tamás

Elmondta: a kongresszus az 1800-as évek végén jött létre Franciaországban, akkor Európában sok egyházellenes kormány volt, így a keresztények gyakorlatilag ki voltak zárva a politikai életből.

A rendezvényt abban az időszakban azért tartották, hogy egyfajta katolikus választ adjanak a kor hatalmainak, tehát céljuk az volt, hogy a tömegekhez szóljanak, egyfajta „erődemonstrációt nyújtsanak a politikusok felé”.

Abban az időben a kongresszusok fő eleme egy nagy eucharisztikus körmenet volt, amelyeken hatalmas tömegek vettek részt.

A célok az idővel változtak, X. Pius pápa idején a kongresszusok átalakultak az elsőáldozás nagy ünneplésévé.

1960 fordulatot jelentett a kongresszusok történetében, már nem az erő megmutatása volt a cél, az esemény az egyház, a helyi közösség, valamint a világ más közösségeinek közös ünnepe lett. A kongresszus célja az is, hogy az egyház felfedezze magát az eucharisztiában – mondta Piero Marini.

Kérdésekre válaszolva az érsek kitért arra, a hagyomány az, hogy a pápa jelen van a kongresszusokon, de az utóbbi időkben több nehézség is adódott a jelenlétével kapcsolatban. Mint mondta, nagyon remélik, hogy eljön a pápa, de ezt neki kell eldöntenie.

Kiemelte: ez a kongresszus különleges lesz, mert Magyarország „középponti helyen van Európában, és egy új Európa megszületése szempontjából nagyon fontos a jelenléte a jövőre mutatóan”. Hozzátette, Európa egy kicsit elvesztette a reményét, és remélik, hogy a kongresszus felemeli majd a fejeket.

Erdő Péter szólt arról, hogy a 2020-as kongresszus jelmondatában – „Minden forrás belőled fakad” – benne van az üdvösségre való egyetemes hivatás, ugyanakkor a kiáradó szeretet üzenetét is hordozza.

Erdő Péter bíboros (j4) a nemzeti küldöttekkel együtt imádkozik Mindszety József bíboros sírjánál – MTI/Kovács Tamás

A találkozó szerdán kezdődött és szombaton ér véget, a résztvevők péntek délután Esztergomba látogatnak.

MTI

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
A vásárlóerő növekedése pörgeti a gazdaságot
A kormány 10 millió forint gyorssegélyt ajánlott fel
Kormányszóvivő: az agresszív politikai aktivisták nem tisztelnek senkit és semmi