In nomine Patris, reverenda alatt pálinkát visz…

A Képmás.hu-n megjelent írás a „legnépszerűbb drog”-ként nevezi meg az alkoholt. A cikk szerzője tehát – aki tabuk nélkül akar írni a jelenségről – a kerékpárról majd’ leforduló, pálinkagőzös Pista bácsit hasonlítja össze a sarokban feltételezhetően füves cigit tekerő drogos fiatalokkal.

Szakértő véleményére alapozva Jámbor-Miniska Zsejke rámutat, az állatvilágban is létezik „drogfogyasztás”, amely szintén függőséghez vezet. Kiemeli: társasági életünknek és hagyományainknak vitathatatlanul fontos része az alkoholos italok fogyasztása, míg – például – a muszlimok esetében az effélék tiltott „szereknek” számítanak.

A szerző összeveti a kokain, illetve az alkoholfogyasztás okozta halálesetek számát, majd azt találja, hogy a mérleg egyértelműen az alkohol irányába billen el. Ráadásul Magyarországon kiemelten nagy mértékű az alkoholfogyasztás – állítja a szerző, Zacher Gábor toxikológus adataira alapozva, aki szerint évente harmincezren halnak bele az ivással kapcsolatos szövődményekbe, míg „csak” húszezer embernek van kábítószer-problémája, és évente negyvenen halnak meg illegális szerektől.

A cikk szerzője diplomatikusan nyomatékosít: „az, hogy ebben a cikkben kiemelem az alkoholivás kockázatait, nem azt jelenti, hogy az illegális drogok használata kevésbé rizikós, és azt sem állítom, hogy az alkoholt be kellene tiltani”.

„Az viszont már össztársadalmi érdek, hogy az alkoholra drogként tekintsünk, tehát ne becsüljük alá fogyasztásának kockázatait, tudatosan figyeljünk az ivás mértékére és gyakoriságára, valamint egyformán segítő szándékkal forduljunk minden szenvedélybeteg felé” – összegzi mondanivalóját Jámbor-Miniska Zsejke.

A befejezést olvasva, mielőtt bárkinek is könnybe lábadna a szeme, érdemes egy kicsit a dolgok mögé nézni. Az összegzés és maga a cikk kategorizálása egy igen ingoványos talajra csábít bennünket, még ha nem is ez volt a szerző eredeti szándéka. A magyar nyelvre lefordított angol „drugs” kifejezés eredetileg sokkal szélesebb fogalomkört jelöl, mint nálunk. Emiatt lehetséges az, hogy a rendőrségi DADA program is egy kalap alá veszi a drogot és az alkoholt.

– Az alkohol és a kábítószer összehasonlításával éppen a lényeget kenjük el, felfoghatatlan valóságba tolva el a valódi problémát

– fejti ki véleményét Marosi Antal, aki nem megengedő jellegű drogprevenciós előadásokat tart az országban. – Sokan nem veszik komolyan a helyzetet, amikor azon a véleményen vannak, hogy az alkohol károsabb, mint a kábítószer. Ennek hátterében vélhetően az üzleti érdekek állnak – állítja az előadó.

A legális és a kevésbé legális fogalma büntetőjogi kategória. A drogprevencióval foglalkozó előadó nem a jog megengedése vagy tilalma mentén közelíti meg a kérdést, hanem az emberi test működése irányából: mit váltanak ki az egyes anyagok a szervezetben és milyen mértékű pusztítást végeznek?

Mert például a ma divatos dizájnerdorgokat olyan állati és emberi fogyasztásra alkalmatlan szerekből állítják össze a a drogdílerek, amelyek összetevői nincsenek tiltólistán, a végeredmény mégis ledarálja a fogyasztók agyát. Emiatt ezt szabadon tudják forgalmazni egyre növekvő klientúrájukban.

– Noha alkoholfogyasztástól is meg lehet halni, sokkal hosszabb idő szükséges hozzá – állítja Marosi Antal –, és míg a máj képes a regenerálódásra, addig a droghasználat egy visszafordíthatatlan folyamatot eredményez.

Előadásaiban hozzáteszi: idehaza ma kétféle drogprevenciós előadás létezik.

Az egyik a „ne nyúlj hozzá” típusú, a másik a megengedő: „nem baj, ha rászoksz, majd leszoktatunk”.

Míg az előzőnél a képzésekre megpályázható összeg plafonja maximum 7 millió forint, addig a második esetében 50-től 100 millió forintig lehet pályázni, mert szükség van nővérkére, vaságyra, infúzióra és gyógyszerre – mondja, hozzátéve: ebből bizonyára sejthetjük, milyen

üzleti érdekek állhatnak a különböző képzések és terápiák hátterében. Ugyanis ha nem kell leszoktatni senkit, akkor ugrik az 50-től 100 millió forintig terjedő bevételi lehetőség is.

– A Kábítószer Egyeztető Fórum (KEF) hatékony megoldást tudna nyújtani a drogfogyasztás visszaszorításában – állítja Marosi. Ezt egy ma is létező EMMI jogszabály alapján minden településen létesíteni kellene. Ennek ellenére 2000 magyar településből mindössze 85 helyen működik ilyen. A működő csoportok 80 százaléka is a rendőrség kezében van.

Arról a rendőrségről van szó, amelyiknek meg kell állapítania az árult drogokról, hogy azok nem minősülnek kábítószernek. Ám ilyen helyzetben hogyan tudnának ők hatékonyan fellépni?

Előadásaiban Marosi a helyzetet nagyon leegyszerűsítve kiemeli:

az alkohol májméreg, a kábítószer agyméreg. Nem ugyanott hat a kettő.

− Minden kocsma az „öreg alkoholisták klubjának” minősül, de ugyanez a drogfogyasztókról nem elmondható, hacsaknem a temetőre gondolunk – fogalmaz Marosi Antal. Hollandiában egyetlen városban, Amszterdamban engedélyezték a drogfogyasztást, mégpedig azért, mert azt gondolták, ettől visszaesik az alkoholfogyasztás. Ennek következtében aztán lett 400 ezer kábítószer-beteg ember.

A díler pedig a megoldhatatlan életszituációkat veszi észre, a drogot kínálva fel megoldásként, mondván: engedd el, kóstold meg. De fel kell tennünk magunknak a kérdést: hol a kábítószer helye az életünkben?

Marosi három kategóriát sorol föl: Élvezeti cikk (használatát mindenki saját maga szabályozza), gyógyszer (a gyógyszergyártó, az orvos és a felhasználó is felel a használatáért), kábítószer (nem élvezeti cikk és nem gyógyszer, kivéve ha beteg embernek adják, hogy ne fájjon). A kábítószer használata során a fogyasztó a dílert szponzorálja, és senki nem felelős amiatt, hogy mi kerül bele a vegyületbe.

Marosi Antal szerint

nem azért van az élvezeti cikkek között az alkohol, hogy szabadon és kontroll nélkül igyunk, hanem mert oda való.

Előadásai során rámutat, léteznek manapság olyan megtévesztő előadások, amelyek az alkoholt a kábítószer kategóriájába sorolják. Szerinte ez azért veszélyes, mert „látva a nagyapámat, aki vasárnap becsapja a reggeli felesét, felhatalmazom magamat, hogy – ha ő drogozik, akkor én is hadd drogozzak”…

– Az alkoholt lehet kulturáltan fogyasztani – és úgy is kell –, máskülönben kiütöm magam; ám bizonyos típusú drogokból elég egyetlen adag, hogy teljesen ledaráljam az agyam – mondja Marosi.

A kábítószerrel az agyi örömközpont megy tönkre visszafordíthatatlanul.

Mivel különböző emberek vagyunk, eltérő adottságokkal, nem megjósolható, hogy a droghasználat okozta agyi pusztítás mikor ér olyan stádiumba, amikor az ember elveszíti a kapcsolatot a realitással. Fontos tudni, hogy drogozás közben nemcsak az örömreceptorok mennek tönkre, hanem az immunrendszerért felelős receptorok is.

Arra az állításra, miszerint a fű  gyógyítja a rákot, Marosi Antal azt feleli: a fűnek valóban van egy olyan hatóanyaga, amely, gyógyszergyári körülmények között kivonva a többi hatóanyag közül, bizonyos betegségek tüneteit enyhíteni képes. Ám egy szál füves cigarettában 10-szer több káros anyag van, mint egy „rendesben”.

A fű használata során elpusztult receptorok hat hét elteltével regenerálódnak – majd a folytatódó használat miatt újra elpusztulnak. Éppen ebben a regenerációs, illetve önpusztító mozgásban jelentkezik legnagyobb gyakorisággal az ideg- és elmebaj, illetve a krónikus szívgyulladás. Tehát

a fű használata révén nagy valószínűséggel jelentkezik majd tünetként a skizofrénia. 

Ezek fényében ki-ki eldöntheti, milyen véleményen van. Jámbor-Miniska Zsejke szerint számos országban annyira tartanak a kábítószerektől, hogy az orvosi célú marihuánát sem engedélyezik. A fentiek ismeretében

talán többen vagyunk olyanok, akik nem bánjuk, hogy nem a liberális szemlélet győz ezen a területen.

A Képmás.hu cikkében említett alkoholfogyasztás negatívnak címkézett egyházi vonatkozásáról, miszerint még „a papok is borral áldoznak a templomban”, elmondható, hogy a kérdéskörben nagyobb óvatossággal és körültekintéssel érdemes abszolút kijelentéseket megfogalmazni.

Ahogy a gluténmentes szentostyának is van az orvosi értékhatár alatti minimális gluténtartalma, hogy a jézusi búzakenyér jellege ne sérülhessen, ugyanígy

nem valószínű, hogy valaha is a 0,0 százalékos, alkoholmentes miseborral fogják bemutatni a szentmiseáldozatot. 

Így feltételezhetően nem csorbul majd az Egerhez köthető énekünk sem: „csiszi-csiszi, csisz-csosz, in nomine Patris, reverenda alatt pálinkát visz…”